Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Természettudomány - Pászti Andrea: Az Eger környéki oligocén Tardi Agyag halmaradványai

XXIX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2005 TERMÉSZETTUDOMÁNY AZ EGER KÖRNYÉKI OLIGOCÉN TARDI AGYAG HALMARADVÁNYAI PÁSZTI ANDREA l Bevezetés A Tardi Agyag Formációba sorolt képződmények jól megfigyelhetők Észak-Magyarországon, az Eger és Noszvaj közötti feltárásban. A formáció kőzetei igen jelentős mennyiségben tartalmaznak halmaradványokat, melyek feldolgozása a múlt század első felében vette kezdetét. Az Eger határában lévő kisegedi feltárásból az 1900-as évek elején Wilhelm WEILER, BÖHM Boleslaw és LEGÁNYI Ferenc jelentős mennyiségű halmaradványt gyűjtött. Ezeket WEILER (1933) és BÖHM (1942) munkáikban a kor tudományos szintjén feldolgozták, de az azóta eltelt mintegy 60-70 évben újabb vizsgálatra nem került sor. Új határozási módszer segítségével megvizsgáltam a 2004 őszén általam gyűjtött maradványokat és elvégeztem a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet és a gyöngyösi Mátra Múzeum gyűjteményében található Eger, kisegedi feltárásból származó oligocén halmaradványok revízióját. Ezek alapján 14 faj jelentétét tudtam bizonyítani a kisegedi feltárás képződményeiből. Földtani viszonyok és földrajzi elhelyezkedés A Tardi Agyag jelenlegi ismereteink alapján kizárólag a Budai-vonaltól keletre található meg, a Bükkalján és a budai Kiscelli-fennsíkon felszíni képződményként, egyéb területeken többnyire fúrásban (BÁLDI1998). Az eocén és alsó-oligocén nyílttengeri képződmények az észak-magyarországi üledékgyűjtő déli határánál parti fáciesek megjelenése nélkül végződnek el (1. ábra). Ez a jelenség minden bizonnyal olyan tektonikai esemény hatásával magyarázható, mely a Balaton-vonal menti elmozdulással lehetett összefüggésben (NAGYMAROSY 1990). E szerint a Balaton-vonal, mint jobbos vető mentén az északi blokk eredeti helyétől mintegy 200 kilométerrel elmozdult, északkeleti mozgást végezve (KÁZMÉR & KOVÁCS 1985, NAGYMAROSY 1990,1992, CSONTOS et. al. 1992). A modellt alátámasztja, hogy az észak-magyarországi paleogén rétegsor egyes formációinak jelenléte - mint a Tardi Agyag Formáció és a Kiscelli Agyag Formáció - a vonal szlovéniai folytatásában igazolt. Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet, Pásztói Múzeum 3060 Pásztó, Múzeum tér 5. andreapaszti@freemail.hu 255