Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Kapros Márta: Főkötők és fökőtőhasználat a Karancs vidékén

ba járni", mulatságba, ha vendégként lakodalomba, keresztelőbe volt hivatalos. Templomba ünnepkor litániára vette fel, de a hónap második vasárnapjától - ha nem volt csak egy rakott főkötője - a délelőtti nagymisére is mehetett benne, sorra véve egymás után a ruhatárába tartozó példányokat. Bizonyos jeles napokon kimondottan slingelt főkötő volt az előírt templomi viselet: karácsonykor az éjféli misére, nagyszombaton felíámadásra. Ez egyben szimbolizálta a vallási gyász feloldását, adventban, nagyböjtben ugyanis nem illett feltenni a slingelt főkötőt. Sajátos jelenség, hogy Etesen a 30-as években megjelent magyar ruhához, ami az országosan közismert formát követte, itt saját viseletükből a slingelt főkötőt társították. Akinek volt ilyen öltözete, ebben ment a nagy nemzeti ünnepeken a templomba. Az életkor oldaláról közelítve: ez a főkötő is az újmenyecskéket illette meg, ha gyermeke lett, „letette". Az első világháborút követően azonban már ezt a szabályt sem tartották be olyan szigorúan, aki akarta, szülés után újra felvette, ha ritkábban is. - A slingelt főkötő alá egyébként ugyanúgy fésülködtek, mint a rakotthoz, s a főkötőt kalaptűvel, gombostűkkel rögzítették a hajukhoz minden oldalról. A slingelt főkötő viselete többnyire valamivel túlélte a rakott főkötőket. Leghamarabb ez is az Ipoly menti falvakban maradt el az 1920-as 30-as évtized során. A szorosabb értelemben vett Karancs alji falvakban még viselték ugyan a második világháború után is egy darabig, de nem a régi rendszerességgel. Mind többen és mind gyakrabban helyettesítették a praktikusabb viseletnek bizonyuló hátra kötött fejkendővel. Egyszer-egyszer a kivetkőzést követően is elővették még. Ludányi lakodalmakban a második világháború után is volt, hogy felkontyoláskor rákerült az új asszony fejére, s legalább egyet-kettőt fordult benne.

47 Karancsságon az 1950-es években a már városiasán öltözködő fiatalaszszonyok feltették vasárnap a templomba néha: „Mán csak úgy passzióbul. Összebeszéltek, akik úgy barátkoztak. Egyedül mán nem merte, kinézték vóna ugye".

48 Farkas főkötő Szabása megegyezik a slingelt főkötőjével, a kész főkötő azonban megjelenésében lényegesen különbözik attól. Anyaga színes atlaszselyem, aminek kikeményített tüllből való bélés ad némi tartást. A fejhátra kerülő rész itt nem ráncolt, hanem függőleges rakásokba szedett, de alsó harmadának magasságában szintén megtaláljuk a keresztirányú törésvonalat, amellyel a konty alá igazítható volt a tarkó magasságában futó korcba fűzött szalag segítségével összehúzott főkötő. A korc alatti rész lazán hullott a vállra. A főkötő szélén körbevezetett, szélesebb selyemszalag megnöveli a főkötő felületét; a szalagra ezüstszínű fémcsipke rátét került. További díszítményei lehetnek fémszálas, gyöngyös paszománycsíkok, hajtogatott szalagsorok, amelyek elhelyezése a viseletdarab szerkezetét hangsúlyozza: fut fültől fülig keresztben a fejtetőn, s hátul a rakott rész felső sávjában. A tarkóra szintén került egy szalagcsokor, aminek végei azonban nem, vagy csak alig nyúlMANGA 1979: 129. A slingelt főkötő sajátos identitáshordozó tartalmat is kaphatott. Egy, a század elején kivándorolt etesi család fotográfiát küldött az otthoniaknak Amerikából. A képen karosszékben ülő öltönyös, mellényes, vastag óraláncos, szivart tartó férfiak mögött sorakozó asszonyok mindegyike a szintén ott és akkor divatos ruhájához slingelt főkötőt visel. 24