Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Természettudomány - Dr. Hír János: Potenciális korai- és középső miocén ősgerinces lelőhelyek Észak-Magyarországon

agyaghoz és édesvizi mészkőhöz. A zöld agyag és az édesvizi mészkő határáról Lymnaea sp., Melanopsis entzi

Brus., Planorbis cf. lóczyi Lőr., Plarwrbis sp. kerültek elő. A környéket 2005 márciusában sikerült bejárni, de természetes feltárásra és ősmaradványokra nem sikerült bukkanni. Nehezíti a munkát, hogy az 1995 kiadású 1:10 000 méretarányú topográfiai térképlapon [77 -124) Sasvár-hegy, mint földrajzi név nem fordul elő. A Magyar Állami Földtani Intézetben őrzött kéziratos térképlapokkal való összevetés alapján valószínű, hogy a korábbi Sasvár-hegy azonos a mai Gunyhó-tetővel (259,7 m). Az Ádám-völgy alsó szakaszán édesvizi homokok és agyagok települnek egy lignitréteggel, melyben sok Melanopsis entzi Brus, fordul elő. 2005 áprilisában sikerült az Ádám-völgy középső szakaszán egy 2,6 m magas természetes feltárásra bukkanni, melynek szürkészöld agyaga több szintben a terepen szabad szemmel is látható módon tartalmazott szárazföldi csigákat (1. ábra). Az eddig begyűjtött - összesen 70 kg tömegű - mintaanyag feldolgozása azt igazolta, hogy a szelvényben két szintben csontmaradványok is találhatók a bőséges molluszkum-anyag mellett. Az egy tonnányi tömegű mintavétel 2005 júniusában történt. A minta válogatása jelenleg folyik. Ezidáig egyetlen Ewcolagus fontannesi felső zápfog került elő. Az Egerszólátról Egerszalókra vezető műút északi oldalán (a Kévés-tanyától É-ra) egy impozáns méretű homokbánya található, melyet 1997-ben vizsgáltam és próbamintáztam. A 11 m magas rézsű falán 12 réteget sikerült megkülönböztetni (2. ábra). Közülük az alsó homokréteget bányászták. Az e föltött közvetlenül települő 50 cm vastag szürke agyag tartalmazott szárazföldi puhatestű-héjtöredékeket és gyéren csontmaradványokat is. Közülük a legjelentősebb egy rovarevő mandibulatöredék, mely közelebbi határozásra alkalmatlan. Tonnás nagyságrendű mintavételre a lelőhelyet nem tartottam érdemesnek. 7. Egerbakta VIGH (1939, p. 692., 703) a község határában három helyről említ szárazulati és elegyesvizi ősmaradványokat. A Csarnak -völgyben helicidák és sok levéllenyomat található. A Debrő-völgyben ugyancsak helicidák és levéllenyomatok kerültek elő. A Hideg -völgy bal oldalán Melanopsis impressa var. boneüi Sism. és Lyrcaea maritiniana fordul elő. A területet 2005 márciusában jártam be, de természetes feltárást és ősmaradványokat nem találtam. 8. Bogács Id. Pentelényi László szóbeli tanácsára 2005 májusában kerestem fel a Bogácsi víztározótól D-re fekvő lejtőt, ahol fehér színű diatomás iszap található. Az eddig gyűjtött próbaminták alapján úgy tűnik, hogy nem sekélyvizi, hanem mélytavi képződményről van szó, mely gerinces őslénytani szempontból nem perspektivikus. 9. Tard A községtől É-ra fekvő Nagy Bábaszék DK-i lejtőjén SCHRÉTER (1939) szerint fehér agyagmárga található az alábbi molluszkumokkal: Cardium obsoletum var. vindobonensis Eichw., Cardium latisulcatum Münst., Tapes gregaria Partsch., Potamides (Pirenella) mitralis Eichw., Potamides (Pirenella) disjunctatus Sow., Buccinum (Dorsanum) duplicatum Sow. 244