Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Természettudomány - Dr. Hír János: Potenciális korai- és középső miocén ősgerinces lelőhelyek Észak-Magyarországon

10. Görömböly SCHRÉTER (1939) szerint a településtől DNY-ra a Meleg -hegyen és a Csurgó -tetőn szarmata szárazföldi és elegyesvizi képződményeket találunk kövületekkel. A Bükk -hegységtől ÉNY-ra fekvő terület (Bükkhát) 1. Egercsehi A településtől K-re fekvő 455 m tszf. magasságú Magas-hegyről KORDOS (1985) Ruminantia ináét, szórványlelet előfordulását említi. A MAFI térképtárában őrzött kéziratos földtani térkép szerint a bércen lajtamészkő fordul elő, míg a csúcs közvetlen környékén édesvízi mészkő található. A területet 2005 májusában vizsgáltam meg az 1991 -es kiadású 1: 10 000 méretarányú topográfiai térkép (87 -322) segítségével. Ennek során sem lajtamészkövet, sem pedig édesvízi mészkövet nem észleltem. A Magas-hegytől Délre a völgyek talpszintjében riolittufa található, míg magasabb szintben rosszul feltárt kavicsok láthatók a felszínen. 2. Egerbocs Az egri műút egerbocsi útelágazásánál SZENTES (1959) említ egy kavicsbányát, melynek homokosabb szintjeiből édesvízi puhatestűek kerültek elő (3. ábra). Kókay Józseffel 2000-ben tanulmányoztuk a felhagyott és akáccal benőtt bányát. 500 kg homok iszapolása eredményeként az alábbi szórványnanyag került elő: Palaeosciuras sp., Forsythia gaudryi, Megacricetodon sp., Democricetodon sp. A Palaeosciuras faj jelenléte alapján nem valószínű, hogy MN6 zónánál (= középső és késő bádeni) az anyag fiatalabb lehetne. 3. Szilvásvárad KORDOS (1985) Rhinocerotoidea ináét, Macrothenum v. Chalicotherium sp. szórványleletek előfordulását említi a település környékéről pontosabb helymeghatározás nélkül. 2005 májusában a településtől Északra fekvő Zarha-tető, Bikk-tető környékét vizsgáltam turistatérkép segítségével. A Bikk-tetőn található felhagyott lajtamészkő bánya legfelső szintjében átkovásodott kavicsos iszapot találtam, mely édesvízi képződmény. Iszapolásra azonban alkalmatlannak tűnik. 4. Mikófalva A község környékén JASKÓ (1951) említ szarmata szárazulati üledékeket. A 2005 májusában végzett terepbejárás során kavicsba települt Helixeket tartalmazó agyagot találtam a templomtól felvezető földúton, melyből 10 kg tömegű próbamintát is vettem. Az agyag azonban olyan erősen át van kovásodva, hogy valószínűleg iszapolásra alkalmatlan. 5. Balaton A község határából KORDOS (1985) említ Ruminantia ináét, szórványleletet. Zempléni -hegység 1. Korlát BOCZÁN et al (1966) szerint Planorbis kövületekben dús agyag fordul elő a Temetődombon, mely késő szarmata, vagy korai pannon korú lehet. 245