Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Természettudomány - Dr. Hír János: Potenciális korai- és középső miocén ősgerinces lelőhelyek Észak-Magyarországon

Salgótarján, Zagyvapálfalva 1999-ben Salgótarjánban, Zagyvapálfalva városrész területén, a 21. sz. műút mentén Steneofiber depereti mandibula töredéket gyűjtött Jánossy Miklós, melyet HÍR (2000) preparált és dolgozott fel. Salgótarjáni Barnakőszén Formáció általában A Salgótarjáni- szénmedencéből előkerült szórványos gerinces leletek KORDOS (1985) szerint két rétegcsoport körül dúsultak: I. kőszéntelep alól Mastodon turicensis, Deinothenum cf. bavariaim, Tnbphodon angustidens, Gomphotherium sp. A III. kőszéntelep alól („felső tarkaagyag") Prodinotherinm hnngaricnm, Trilophodon angustidens f. praetypica, Rhinocerotidae indet, Acerathenum tetradactylum. Bükk -hegység és a Borsodi-szénmedence Szarvaskő A

II. telep fedőjéből Dicerorhinus „schleiermacherí" metszőfog ismert (ALFÖLDI et al 1975, RADÓCZ 1982) Királd Csépteleken a Pech Antal táró hányójáról 1947-ben Cervidae indet. állkapocspár, majd Prodinothenum hungaricum agyartöredékek, valamint p3 és m3 fog került elő (KORDOS 1985, GASPARIK 2001). Farkaslyuk Mastodon sp. és Mastodon (Bunobphodon) angustidens leletek ismertek a legalsó (III.) széntelep fekvőjéből (KORDOS 1985). Putnok Gomphotherium angustidens leletek (jobb oldali állkapocstöredék, m2, metszőfogtöredék kerültek a Magyar Állami Földtani Intézet Osgerinces Gyűjteményébe az alsó (III.) telep meddő betelepüléséből (KORDOS 1985, GASPARIK 2001). Radostyán Mastodon sp. fogtöredékek kerültek elő 1923-ban az ún. „Wiesner-telep" fekvőjéből (VADÁSZ 1929, KORDOS 1985) Sajókaza Mastodon (Bunobphodon) angustidens m2 és Deinotherium sp. leletek ismertek a kőszéntelepes rétegsorból (SCHLESINGER 1922, KORDOS 1985) Sajóbábony Palaeochoerus cf. meisneri maradványokról tudósit az alsó széntelep fekvőjéből SCRÉTER (1929) és Mastodon (Bunobphodon) angustidens fogtöredékeit találták a III. telep fekvőjéből RADÓCZ (1982). 240