Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nyilaskeresztes pártok jelenléte az 1930-as évek Nógrád megyéjéből

Az ifjonti túlbuzgóságnak példája: egy tizenhat éves balassagyarmati fiatalembert kizár­tak, miután kiderült, hogy túl fiatal a belépéshez. 36 Egy balassagyarmati járási szervező agitációs munkája eredményeképpen 11 új tagot szervezett be Érsekvadkerten. 37 A párt tagjainak létszáma 1938 közepén rendőrségi becslések szerint több tízezer volt, év végére biztosan túlhaladta a százezret. 38 Szálasi 1938-at a „mozgalom éveként" harangozta be, és az év elején meg volt győ­ződve arról, hogy ez a hatalomátvétel éve is lesz. Az év vége felé, a párt vezetősége lát­va a mozgalom társadalmi bázisának növekedése mellett is a szervezetlenséget, látszat­megmozdulásokkal igyekszik a radikálisok elégedetlenségét leszerelni. Hubay a mozga­lom tagjainak meddő készültséget rendel el, december elején pedig utcai zavargásokba torkolló, halálos áldozatot is követelő tüntetést rendeznek Budapesten. A Hubay-féle pártvezetés nem tud ellenőrzést gyakorolni a radikálisok felett -1939. február elején ké­zigránátos merényletet hajtott végre egy hungarista csoport a Dohány-utcai zsinagóga ellen (a pártvezetés valószínűleg nem tudott a készülő akcióról). 39 Az 1939. február közepén kinevezett második Teleki-kormány bocsátotta ki a Nem­zeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalmat feloszlató rendeletet február 24.-én. A rendőrség harminc vezető nyilas személyt letartóztatott és internáltatott. A Nógrádi Hírlap tudósít arról, hogyan hajtották végre a rendeletet a megyében. „A belügyminisz­ter rendelete a Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalmat az állami rend és társadalmi nyugalom felforgatását célzó működése, szervezkedése és eddigi tevékeny­sége miatt feloszlatta és így annak Nógrád megyei kerületét is." Balassagyarmaton a párt Tó-utcai helyiségében Barna Gábor, a városi államrendőrség vezetője jelent meg karha­talommal február 23-án este. Az itt talált iratokat, tagsági jegyeket lefoglalták, a helyisé­get lepecsételtették. Házkutatást tartottak a „mozgalom vezetője", dr. Csalány Lipót Pál orvos, valamint több párttag lakásán. (Nem egyértelmű, hogy az említett orvos a város, vagy a megye akkori pártvezetője volt.) A házkutatás - ahogy az újság írja - „nem járt nagy eredménnyel", mivel a rádió már délben bemondta a budapesti házkutatásokat, „...s így volt idejük mindent eltakarítani". Letartóztatásra, internálásra a városban nem került sor, mivel a rendőrtanácsos nem tartotta a tagokat „elég veszélyesnek", de vala­mennyi helyi párttag rendőri felügyelet alá került. A kormánypárti újság kárörvendően zárja a hírközlést: „Persze most, akik velők kacérkodtak, tagadják nyilas voltukat." 40 A megye más részeiről nincs híradásunk, de a hatóságok hasonlóan jártak el az or­szág egész területén. Az 1939-es képviselő-választások Az új választásra készülődve a mentelmi joga révén szabadlábon maradt Hubay Kálmán a pártot Nyilaskeresztes Párt néven alakította újjá 1939. március 8.-án. A pártot rendkí­vül nehéz helyzetbe hozta, hogy a hatalom a pártvezetők nagy részét letartóztatta, in­Nb. 50/1945 Nb. 53/1945 Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták 1935-1944. Kossuth kiadó, 1966. 126.0. Uo. 152-157.0. Nógrádi Hírlap 1939. március 4. 127

Next

/
Thumbnails
Contents