Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nyilaskeresztes pártok jelenléte az 1930-as évek Nógrád megyéjéből

ternáltatta, a pártkassza pedig üresen kongott. Betiltották a „Magyarság" című napilapot, valamint az „Összetartás" című hetilapot, így a nyilasok sajtóorgánum nélkül vághattak neki a választási kampánynak. A letartóztatások miatt a képviselőségre alkalmas személyek megfogyatkoztak, a választást megelőző hetekben új arcok tűntek fel a párt környékén. A képviselőjelöltek indításakor elsődlegessé vált a jelölt rendezett anyagi helyzete, mivel az új választójogi törvény szerint az induláshoz az egyéni képviselőjelölteknek 2000 pengőt, ha két képviselő indult 3000 pengőt, lajstromos kerületben képviselőként 4500 pengőt kellett az ajánlási ívek hitelesítéséhez kaucióként letenni.

41 A kampány alatt baloldali ellenzéki és kormánypárti oldalról egyaránt azzal vádolták a Nyilaskeresztes Pártot, hogy Németországból jelentős anyagi támogatást kapott. Bár egyes, helyi NSDAP-csoportok juttattak összegeket Magyarországra - a német külügyminiszter erről tudomást szerezve azonnal leállította az akciókat - ez nem segített sokat a nyilasok anyagi gondjain. A 135 egyéni választókerület közül csak 63-ban tudtak jelöltet állítani.

42 A választás előtti időszakban csatlakozott a nyilas táborhoz dr. Budinszky László fővárosi ügyvéd, a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének alelnöke. Sógora nógrádsápi földbirtokos volt, ő maga is tulajdonolt hatvan hold földet Nézsa határában. Korábban ügyvédként a diósjenői közbirtokosságot képviselte egy perben, Csia Sándor révén is rendelkezett kapcsolatokkal a nyugat nógrádi térségben.

4 A jelöltállításra és a kampányra megszabott idő igen kevés volt - a korábbi képviselőházat feloszlató kormányzói leirat május 4.-én kelt, az új választást május 28-29.-re írták ki. Nógrádban öt egyéni kerületet alakítottak ki - a körzetbeosztást közvetlenül a kampányidőszak előtt jelölte ki egy belügyminiszteri rendelet. A kormánypártok jelöltjeit a települések ide-oda sorolásával is előnyösebb helyzetbe juttathatták. Több nemzetiszocialista párt indult országosan, de egymás ellenében nem indítottak jelölteket. Nógrádban a szélsőjobboldalt mindenütt a Szálasi-Hubay féle Nyilaskeresztes Párt képviselte. Mivel a nemzetiszocialisták lehetőségei korlátozottak voltak, az ország jelentős részein egyáltalán nem indítottak egyéni jelöltet - így például a Tiszántúlon egy-két nyilas induló volt, nem indult nyilas jelölt Baranyában, Tolnában, Somogyban.

44 Igyekeztek viszont azokra a helyekre koncentrálni, ahol esélyesnek vélték jelöltjeiket. Figyelemreméltó, hogy Nógrádban mind az öt körzetben indítottak jelöltet, tehát eleve sok reményt fűztek itteni szereplésükhöz. ( Az 1938 novemberében visszatért felvidéki területeken még katonai igazgatás volt érvényben, ott nem tartottak választásokat, később behívott képviselőkkel egészítették ki az országgyűlést.) Az 1. számú, balassagyarmati kerületben Kégl Elemér nagycsalomjai földbirtokos, a 2. számú rétsági kerületben dr. Budinszky László ügyvéd, a 3. számú salgótarjáni kerületben vitéz Borosdy Gyula gépészmérnök, a 4. számú sziráki körzetben dr. Tímár Ignác ügyvéd, míg az 5. számú szobi kerületben dr. Mosonyi Kálmán ügyvéd indult a Nyilaskeresztes Párt képviseletében. A nyilasok megyei lajstromos listáján a sorrend a következő volt: 1. Budinszky László, 2. Mosonyi Kálmán, 3. Kégl Elemér, 4. Kőhalmi Elek, Pintér István:A kényszerpályára szavazó ország-1939 In. Parlamenti választások Magyarországon 1920-1998. Szerk.: Földes György-Hubai László. 183-187. о 42 Ungváry Id. tanulmány 7. o. 43 Nb. 158/46 44 Pintér Id. tanulmány 202.O. 128