Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nyilaskeresztes pártok jelenléte az 1930-as évek Nógrád megyéjéből

1933-ban is járt Nógrád megyében, ekkor egy Diósjenőn és Nagyorosziban megrendezett bajtársi találkozón vett részt vitéz Taby Árpád testőrőrnagy és vitéz Csia Sándor társaságában.

20 Első politikai formációját 1935 márciusában alapította, Nemzeti Akarat Pártja (NAP) néven. Ebben az évben aktív szervezőmunka indult meg országosan. Nógrádban talán már 1935 végén, de 1936. első felében biztosan megjelent a NAP. Az első alapszervezet valószínűleg Diósjenőn alakult meg - a községben Szálasi egyik alvezére, Csia Sándor rendelkezett az I. világháborúból eredő katonakapcsolatokkal. 1936-37-ben mintegy tíz fővel működött itt tagszervezet.

21 A nemzetiszocialista szervezkedésre már a korábbi években is fogékony Nógrádi járás több községében is, így Nógrádverőcén, Pencen, Romhányban, Kétbodonyban, Felsőpetényben alakultak néhány fő részvételével alapszervezetek.

22 Szálasi első pártjának jelenlétéről a megye más pontjairól nincs tudomásunk. A nyugat- nógrádi korai jelenlét okait a páltszervezés magterületéhez a Pest megyéhez és Budapesthez való földrajzi közelséggel magyarázhatjuk. A régió több településéről - Nagyorosziból, Dejtárról, Érsekvadkertről, Diósjenőről - a fővárosba jártak nagy számban dolgozni a helyiek.

23 Különösen a budapesti építőipar számított a térség munkaereje felvevőpiacának, ahol már korán találkozhattak Szálasi mozgalmának képviselőivel. A NAP-ot 1937 áprilisában betiltották, Szálasit első ízben tartóztatták le az „állami és társadalmi rend felforgatására irányuló szervezkedés" címén, és vonták eljárás alá. A párt létszáma ekkor országosan 8400 fő. Szálasi azonban tovább folytathatta a szervezkedést és Endre László rendelkezésére bocsátotta frissen alapított Fajvédő Szocialista Pártját. Augusztus 1.-én „életszerződést" kötnek, ennek értelmében a betiltott NAP, valamint Endre pártja helyébe megalapítják a hungarista gyökerű Magyar Nemzeti Szocialista Pártot. A párt országos központjának „teljhatalmú és teljes jogú" vezetője Szálasi.

24 A párt elnevezése, valamint a nyilaskeresztet jelképnek választása egyértelműen integratív igényre utal, a szétaprózódott nemzetiszocialista mozaik-pártok egységesítését tűzik ki célul. Szálasi nimbusza formálódóban volt: konzekvensen kitartott eszméi mellett, melyekért börtönt is kockáztatott, ráadásul személyes kapcsolatokat ápolt a tisztikarral és a közigazgatás képviselőivel. 1937. augusztusából egy Nógrád megyei belépésről van tudomásunk: Nagylócon csatlakozott egy helyi lakos, saját szóhasználata szerint a „hungarista párthoz."

25 1937. októberében a nyilas csoportok jelentős része Szálasi vezérlete alatt egyesült a budai vigadóban megtartott nagygyűlésen. 1937. május 10-én kelt salgótarjáni rendőri jelentés szerint: „ rendőrkapitányságom hatósági területén Nemzeti Szocialista szervezkedés ezidő szerint nincs."

26 Jó fél évvel később, egy 1938. január 18-ai jelentés szerint viszont a Szálasi által létrehozott szerveNógrád megye története 1919-1944. 112.0. NML Balassagyarmati Népbíróság peres iratai. XXV. l./b Nb. 158/46 ( Népbírósági iratok a továbbiakban: Nb.) Nógrád megye története 1918-1940. 112.0. Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság. Cserépfalvi kiadása, 1938. 101-102.O. Sípos Péter: Id. tanulmány 32.o. NML Szécsényi járás Igazolóbizottsági iratok. XVII. 404.3. MOL BM VII. res. 1937-6-6509 124