Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nyilaskeresztes pártok jelenléte az 1930-as évek Nógrád megyéjéből

zetek Budapesttől távolabbi részeken „...főleg Sopron megyében, Fejér- Győr megyék területén, Szegeden, Hatvanban, Salgótarjánban, Diósgyőrben, Somogy vármegye területén, Heves- Nógrád megyékben vannak."

27 Mivel a jelentésben Nógrád megye mellett külön megemlítik Salgótarjánt is, egyértelművé válik, hogy az 1937-es esztendőben a hatósági akadályoztatás ellenére is jelentős teret nyert a mozgalom. Néhány hónap leforgása alatt érezhetően megerősödött a megye egyéb részei mellett Salgótarjánban is. A megye kormánypárti sajtójának ingerküszöbét 1937. decemberében éri el a nemzetiszocialista jelenség, korábban Szálasi neve nem volt olvasható a helyi sajtóban.

28 1938 januárjában teszi közzé az ekkor már a magyar nemzetiszocialista erők között domináns Szálasi - párt szervezési utasítását. A területi vonatkozásban kiépítendő pártstruktúra keretében Nógrád- Hont vármegyét az 1. számú Központi Főkerülethez sorolták. (A nyilas területi pártszervezet legnagyobb szervezeti egysége volt a főkerület, mely egy regionális országterületet átfogva közvetlenül az országos páltvezetőség alá tartozott.) A központi főkerülethez tartozott még Pest- Pilis- Solt- Kiskun vármegye északi fele, valamint Esztergom vármegye. A központ budapesti székhelyű volt, tehát egybeesett az országos pártszervezés és a mozgalom magterületének központjával. A szervezési utasítás direktívája szerint a megyék élére megyefőt kellett állítani (később inkább megyevezetőnek hívták a megyei pártszervezet első emberét). A tervezet szerint Nógrád és Hont megyék élére külön- külön megyefőt kellett kinevezni. A szervezési szándék tehát a történelmi vármegyék integritásának helyreállításával számolt, nem igazodott az aktuális közigazgatási összevonásokhoz.

29 Az 1938-as év eleje a magyar politikai közéletben a jobbratolódás időszaka, a kormánypártban és a kormányban is megerősödött a jobbszárny. Darányi miniszterelnök hajlandó lett volna a rohamosan erősödő nyilasokat „megszelídítve" pozíciókhoz juttatni, cserébe a radikális mozgalmár szárny lecsendesítését, a gyakran a kormányzót s családját sem kímélő uszító propaganda megszüntetését kívánta. Figyelmeztetésként azonban szükségét látta hogy 1938. február 21-én a belügyminiszter feloszlassa a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot arra hivatkozva, hogy az azonos a betiltott Nemzeti Akarat Pártjával. Szálasit hetvenkét vezetőtársával együtt rendőri felügyelet alá helyeztették, de a pártvezető ennek ellenére tovább ügyködhetett. 1938. március 27-én időközi választásra került sor, ahol a korábban kormánypárti Hubay Kálmánt, a Függetlenség című napilap újságíróját választották meg, aki az összes nemzetiszocialista csoport képviselőjeként kívánt fellépni. A Szálasival kötött megállapodás után Hubay a harmadik, újonnan létrehozott hungarista gyökerű párt a Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalom elnöke lett. ( Szálasi a rendőri felügyelet miatt nem lehetett elnök.)

30 Hubay Kálmán már pártelnökként, de hivatalosan a Társadalmi Egyesületek Szövetségének (TESZ) kiküldött szónokaként tartott előadást 1938 április végén Balassagyarmaton, a múzeum előadótermében. (A TESZ a különböző és igen nagy számú hazafiasnemzetvédelmi egyesületek koordinálására létrehozott csúcsszervezet volt, mely azonban hivatalos kormánytámogató szerepe mellett legális keretet nyújtott a szélsőjobbolMOL K. 149-1938-6-szn/5 Nógrádi Hírlap 1937. december 12. „Egy bírói döntés" MOL К. 149-1938-6-szn/3 Sípos Péter Id. tanulmány 37-38. o. 125