Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nyilaskeresztes pártok jelenléte az 1930-as évek Nógrád megyéjéből

Nógrád megyében történt egy kísérlet a Böszörményi pártból 1932. nyarán kivált Meskó Zoltán által létrehozott nemzetiszocialista párt működtetésére is. Ezt onnan tudhatjuk, hogy a hivatkozott államrendőrségi jelentés 1933. augusztusában arról számol be, hogy a „nemzeti szocialista párt szervezet Meskó-féle csoportja Salgótarjánban megszűnt, nem működik."

8 A Meskó vezette nemzetiszocialista párt használta először jelképként a nyilaskeresztet. (A horogkeresztet betiltó rendelet után állítólag Hóman Bálint javasolta Meskónak a nyilaskeresztet, ami Szent László király hadijelvénye lehetett.) Az 1933. és 1937. közötti évek a tucatnyi, jelképül szintén a nyilaskeresztet választó nemzetiszocialista pártok, mozaikszervezetek konkurencia harcát - ki legyen a vezér? illetve folyamatos fúziójukat-szétválásukat hozták. A tucatnyi nyilaskeresztes párt változásait a korabeli sajtó, a közbeszéd és a hatóságok jelentései sem követték nyomon. Nemes egyszerűséggel „nyilasoknak" titulálták a nemzetiszocialista csoportokat, nem téve különbséget köztük - nem kis nehézséget okozva ezzel a különböző pártok elkülönítésében a kortársaknak és még inkább a korszak kutatóinak. 1934-ben a nyilaspártok elsődleges megtelepedési helye Nógrád vármegye nyugati része - különösen Romhány számított a mozgalom fellegvárának. Itt röpcédulázásért kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Mivel a röpcédulákat postán akarták kikézbesíteni, azokat a községi elöljáróság lefoglalta. A röpiratok szerzői követelték a paraszti adósságok eltörlését, arany -alap helyett a föld legyen a pénz fedezete, valamint új pénz, a „földpengő" legyen, amiből mindenki szükséglete szerint részesüljön.

9 A követelések szövege nem ad egyértelmű felvilágosítást arról, hogy melyik párt állt az akció mögött. A száz holdon aluli paraszti gazdaságok adósságának eltörlése, illetve az aranyalap megszűntetése több nyilaskeresztes pártprogram részét képezte.

10 Nyilaskeresztes aktivitásról referál egy 1937. január. 13-án kelt főispáni jelentés. Eszerint a Salgótarjáni járásban az 1935-ös évben volt észlelhető nyilaskeresztes szervezkedés, mely az akkor Heves vármegyéhez tartozó Maconka községből indult ki, és Kisterenye, Homokterenye, valamint Mátranovák községekben terjedt el. Irányítója egy maconkai személy volt, aki a jelentés fogalmazása szerint „egzaltált ember lévén igen nagy fanatizmussal fogott hozzá a szervezés munkájához, a pártból azonban anyagi támogatást nem kapott, és ennek hiányában a szervezkedés még 1935. évben teljesen meg is szűnt." Büntető jogszabályba ütköző cselekményre nem került sor, így a mozgalmi aktivitás oly jellemző módszerére, az illegális röpiratok terjesztésére sem. Ez az első konkrét adat nemzetiszocialista szervezkedésre a Nógrádi szénmedence bányász községei körében.

11 Szintén az 1935-ös esztendőben volt tapasztalható nyilas szervezkedés az akkor közigazgatásilag Nógrád megyéhez tartozó, az egykori Hont vármegye településeit magába foglaló vámosmikolai járásban. Itt röpcédula osztogatásra került sor és emiatt a szervezők ellen illegális sajtótermék terjesztése címén eljárás indult. 1936-ban nem történt említésre méltó esemény a járásban.

12 8

Uo. 9 Nógrád megye története 1919-1944. 112.0. 10 Magyarországi pártprogramok 1919-1944. szerk: Gergely-Glatz-Pölöskei 348-356. o., 361.0. 11 MOL BM VII. res. 1937-6-40G7 12 Uo. 121