Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)
Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nyilaskeresztes pártok jelenléte az 1930-as évek Nógrád megyéjéből
Fidél vezette Egyesül Nemzeti Szocialista Párt, a gróf Festetich Sándor nevével fémjelzett Magyar Nemzeti Szocialista Párt valamint a debreceni Balogh István csoportja. 3 Viszonylag nagyobb tömegbázisra Böszörményi Zoltán pártja tett szert a harmincas évek első felében. Az elnevezésében ( a párt neve a német náci párt, az NSDAP tükörfordítása magyar jelzővel), szimbólumában (horogkereszt), öltözékében (barna ing) egyaránt Hitler mozgalmát utánzó párt a korszak legradikálisabb, legdemagógabb politikai tényezőjeként működött. Bevallott céljuk volt a hatalom - akár erőszakos úton történő- megszerzése. Programjuk fajelméletet („zsidó nem lehet néptárs"), a zsidótőke felosztását, ingyenes vagy bérlet formájában történő átadását hirdette földművesek, valamint iparosok részére. Gyökeres társadalmi forradalmat és szociális rend kialakítását hirdették. A párt 1933. szeptemberétől egy belügyminiszteri tiltó rendelet nyomán horogkereszt helyett a kaszáskeresztet használta jelképnek. 4 Tömegbázisát elsősorban az Alföld agrárproletárjai, eladósodott gazdái közül verbuválta, de széleskörű szervezési munkájuk folytán az ország más pontjain, így Nógrád-Hont vármegye területén is alakultak tagszervezeteik. Salgótarjánban a Menház utca 16. szám alatt volt a párt észak-magyarországi szervező főcsoportjának székhelye. Az államrendőrség figyelemmel kísérte tevékenységüket. Salgótarjáni vezetőjük Szabó János asztalos mester volt (1944-ben a nyilaskeresztes párt salgótarjáni városvezetője), aki ellen sajtótermékek törvényellenes terjesztése miatt több ízben indítottak kihágási eljárást. Szabó korábban - az államrendőrség jelentése szerint - Csehszlovákiában kommunista vezetőként működött. (1945-ös saját vallomása szerint a Felvidéken szociáldemokrata párttag volt 10 évig.) A jelentés szerint a kommunista párttól átvett szervezési módszere - a tagokat számokkal látták el - megnehezítette a hatósági ellenőrzést. A jelentés kitér arra is, hogy a nemzetiszocialisták kommunista érzelmű egyénekkel érintkeztek, s tartottak fenn összeköttetést, valamint a tagok közé rendőri szempontból több megbízhatatlan, illetve büntetett előéletű egyént vettek fel. Egy 1933. szeptember 20-án kelt jelentés szerint azonban a belügyminiszter horogkereszt használatát betiltó rendelete a „szervezkedés kilengéseit tompította, a vezetőség elkedvetlenedett és óvatosabbá vált. A jelek pedig - írta a jelentéstevő - azt mutatják, hogy a helyi szervezet „visszafejlődési folyamata is megindult," és tevékenységük nem jelent állambiztonsági kockázatot. 5 A megye más települései közül Szécsényből lelhető fel még egyértelmű adat a Böszörményi párt jelenlétére. A nagyközségben 1933. áprilisában jelentek meg a párt szervezői, 1934. januárjában pedig röpcédulázással igyekeztek propaganda tevékenységet kifejteni. 6 A kaszáskeresztes párt a megyében jelentős tömegtámogatásra nem talált, a salgótarjáni pártszervezet is feloszlott vagy passzivitásba süllyedve megszűnt működni 1934. őszén/Böszörményi pártja 1936. tavaszán - látva a felbomlás tüneteit - előre menekült: fegyveres puccsal akarták átvenni az ország irányítását. A pártot feloszlatták, vezetőjét elítélték. A párttagság egy része azonban Szálasi mozgalmában integrálódott, így a fent említett Szabó János is. 3 Vonyó József: Össze nem növő gyökerek. In. Rubicon folyóirat 2004/11. 44-51. o. 4 Uo. 5 MOL BM VII. res. 1937-6-6509 6 NML Szécsény község közéleti eseményeinek emlékkönyve 1928-1935 7 MOL BM VII. res. 1937-6-6509 120