Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - V. Bene Orsolya: Egy inas visszaemlékezése az első világháború idejéből

Pásztón Swartz Adolf üzlete a boltíves kaputól balra esett. Az eredeti képeslap a Teleki László Városi Könyvtár tulajdona. 6 hét múlva Apám újra eljön és beszerződtet. Apám otthagyott. Másnap hozzá fogtam a munkához, 4 segéd 1 inas dolgozott a mesternél. A műhelyben aludtam az egyik gyalu padon, de igen keveset. Reggel halottam, hogy jött valaki. Föl ugortam. Láttam egy embert. Azt mondja nekem, hogy mit keresel te itt? Montam, hogy én ujj inas vagyok. Igen? - mondja ő, akkor gyorsan ragad le azt a rongyot a padról az az én padom és azon többet nem hortyoghadsz. Kicsit meg ijedtem. Közbe jött a többi segéd meg az inas is, de a mester is. Ahogy a mester bejött, oda hívta a segédeket, az inast meg engem is, és a következőkre emlékszem. Azt mondja a mester az idősseb inasnak, mutasd meg ennek a gyereknek, hogy melyik padnak hol kell lenni (e) a szerszámnak, hogy kell rendet tartani. Mától fogva ő takarít, ő felel a szerszámokért, te meg dolgozni fogsz. Itt az ideje, hogy dolgozzál, hogy meg érdemeld, amit meg eszel. Én füleltem, és bizony nem a legjobban éreztem magam. Majdnem elsírtam magam, de eszembe jutott, hogy Apám mit mondott mikor elhozott. A segédeknek meg azt monta, hogy ne báncsanak, majd el jön annak is az ideje. A segédek hozzá fogtak a munkához, az inas meg hozzá fogott, hogy engem eligazítson (engem). Az inas Pásztói volt, haza járt aludni én meg mivel az első segéd meg monta, hogy az ő padján többet ne aludjak, nem mertem a többién sem aludni, hanem a gyallásra terítettem a pokrócot, azon aludtam. Az inas megsúgta, hogy csak aludjak a gyalláson, de reggel 6 ra vigyem ki, mert akkor meg az lesz a baj. (6 kor keztünk dolgozni, illetve 6-6 ig) Iparkodtam meg tenni amit parancsoltak, de mégis haragudtak rám a segédek, mert azt monták, hogy mióta ott vagyok, a mester gyakrabban jár a műhelybe (koporsó üzlete is volt). Körül belül 3 hetes inas voltam, mikor az egyik segéd szólt, hogy menjek, hajcsam a köszörűt gyalu kést élesíteni. Én ugrottam, vizet öntöttem a köszörűre. Ahogy 109