Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Közlemények - Puntigán József: Zsidó emlékek Losoncon

XXVII-XXVIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2003-2004 KÖZLEMÉNYEK ZSIDÓ EMLÉKEK LOSONCON PUNTIGÁN JÓZSEF A történelmi adatok szerint a zsidó lakosok első nagyobb csoportja a 18. század végén ill. a 19. század elején érkezett az akkor még önálló városkába Losonc-Tugárra. „... 1840ig zsidóság nem lakott Losonczon azon törvénynél fogva, mely azoknak lakást hét mérföldre a bányavárosok közelében alapítani ült s Losoncz éppen ezen területbe jutott. Azonban az őt eltörlő 1840-iki országgyűlés után itt is telepedni kezdtek s a losoncziak is a hazánkban még általánosan uralkodó ellenszenvnél fogva a város tanácsának határozata következtében kitiltották őket. A megye visszahelyezte őket; e kérdés körül aztán soká tartott a por mig végre avval végződött a dolog, hogy a zsidók is újra letelepedhettek Losonczon s templomot is építhettek hitközséggé tömörülvén..."

l Az ezt megelőző időszakból csak kevés zsidó lakosról tudunk. A zsidó lakosok 1725-os nógrád megyei öszszeírása szerint Lőrincz Ábrahám és fia Péter már 1725-ben Losonc városában laktak.

2 Az 1727-ben, Libercsén hozott határozat szerint Nógrád megyében Balassagyarmaton, Szécsényben, Losoncon és néhány más községben telepedhettek le.

3 Losonc-Tugáron a zsidó laposok patrónusa Szilassy József volt (1755-1836), aki 1814-ben kijelentette, hogy felekezeti hovatartozástól függetlenül ad földterületeket mindenkinek, aki jó erkölcsű és ipara van. Wohl Izraelt (1786-1848) bízta meg azzal, hogy a jelentkező zsidók közül kiválassza a megfelelőket. Kálniczky Gyula városrajza Losoncról 1869-ből A kép jobb oldalán látható a négytornyú neológ zsinagóga eredeti épülete. 299