Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Néprajz - Molnár Ildikó: A néprajztanítás története. Az oktatási rendeletek, tantervek és tankönyvek tükrében

gyár néprajz sem kötelező tárgy az általános iskolában, nem szólhatok arról, hogy mennyire ismerjük meg a szomszéd népek műveltségét, erre sincs hivatalos tantárgy (...). A népek közötti megértést a népekről szóló ismeretanyag közlése, tanítása szolgálja leginkább, vagyis a néprajztudomány."

30 Több megyében találunk példát néprajztanítás megindítására történő kezdeményezéssel vagy törekvéssel. Helyi példára hivatkozva, Nógrád megyében, 1987-ben jelent meg KAPROS Márta publikációja, amelyben kifejti: „A néprajz nem iskolai tantárgy. Fel sem merül, hogy az legyen. Viszont más tárgyak keretében különböző összefüggésekben sor kerülhet néprajzi ismeretek közvetítésére. Már a legkisebbek ismerik a népmeséket, az irodalmi anyagba beletartozik a népköltészet. Az ének tanításában a Kodály módszer révén a népdal döntő jelentőségű. Rajzoktatás keretében találkoznak a gyerekek különböző népművészeti tárgyakkal. Testnevelési órán helyet kapnak népi játékok stb."

31 Kapros kiemeli, nem csak az a probléma, hogy a néprajzot nem egységesen tanítják, hanem szerinte az is gond, hogy a pedagógusok nem rendelkeznek a megfelelő alapműveltséggel, illetve, alaptájékozottsággal, „hogy ha kell, tudja, minek hol nézhet utána".

32 A '80-as évek végén egyre több intézményben - oktatási és művelődési - bevezették a néprajz, népművészet tanítását, mint például a Zsolnai-módszeren belül kifejlesztett: Értékközvetítő és képességfejlesztő program. Ez a kezdeményezés nem általános és nem országos méretű. A tanárképzés sem megoldott, hiszen nincs néprajztanár főiskolai vagy egyetemi képesítés. Megjelent néhány tankönyv például, TARJÁN Gábor Mindennapi hagyomány című könyve. Lényeges változás jó és rossz irányban egyaránt a rendszerváltozás után következett be. Rendszerváltástól napjainkig A néprajztanítás történetében bekövetkezett legfontosabb lépés a Nemzeti Alaptanterv (NAT), amely a Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló - az 1993. évi LXXIX. törvényben, valamint annak 1995. évi módosításában meghatározott alapdokumentuma. „A NAT - építve az óvodai nevelés országos irányelveire - a magyarországi közoktatás tizenkét (tizenhárom) iskolai évfolyamán belül a tankötelezettség tíz évfolyamára állapítja meg a nevelő- és oktatómunka minden hazai iskola számára előírt közös követelményeit. Szakít a központi tantervi szabályozás azon formájával, amely részletesen meghatározta az iskolai pedagógiai tevékenység ideológiai, nevelési céljait, feladatát, tananyagát, tantárgyait, óraszámait, szoros kapcsolódását az iskolaszerkezethez, a különböző iskolatípusokhoz, -fokozatokhoz. Ehelyett alap a tantervek, a tantárgyi programok, a tankönyvek és más taneszközök, valamint az alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásához. A középiskolák tankötelezettséget követő felső évfolyamainak tartalmát elsősorban az érettségi vizsgakövetelmények szabályozzák."

33 Ez az alapdokumentum kötelezővé teszi a hon- és népismeret, vagyis a néprajz oktatását minden általános iskola 5-6. osztályában. (2. melléklet) A NAT alapján készülnek el a helyi tantervek. Több koncepció is készült, mint Tarján Gáboré, ÁGH Zsófiáé, OLSVAI Imréé. A központi tanterveken kívül, minden iskola elkészíti a saját tantervét, és a néprajzot oktató pedagógusok pedig a saját tanmenetüket. A 90-es évek elején a Budapesti Tanítóképző Főiskola központi szerepet játszott abban, hogy a néprajz bekerüljön a tanítási gyakorlatba. Három másik intézmény pedig a pedagógusnevelésben jeleskedett: Győrben BARSI Ernő, Zsámbékon KOVÁCS József László, Jászberényben pedig - igen szakszerűen, képzettséget adó néprajzi specializá264