Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Néprajz - Molnár Ildikó: A néprajztanítás története. Az oktatási rendeletek, tantervek és tankönyvek tükrében

néprajz. A tárgyi néprajzon belül több fő csoportot állított fel, ezeken belül tárgyalva az egyes témákat. Ilyen fő csoportok: Az anyag megszerzése, Az anyag átalakítása, Az anyag szállítása. A szellemi néprajzot a népnyelv, népzene, néptánc, népköltészet, szokások felosztásban tárgyalja. (1. melléklet). A tanterv kidolgozásán túl pedagógusoknak szerveztek néprajzi továbbképzéseket. 1946 augusztusában Kehidán megtartott néprajzi továbbképzésen az alábbi előadások hangoztak el: A néprajz fogalma, A magyar gazdasági néprajz, Szellemi hagyományaink, A néprajztanítás módszere. 1947-ben a vallás és közoktatásügyi miniszter 45.540/1947. III.sz. jóváhagyása alapján a földművelésügyi miniszter 218.440/1947.X.2.sz. rendeletével engedélyezte Balassa Iván: Magyar néprajz. A mezőgazdasági középiskolák III. osztálya számára c. tankönyvét. Balassa Iván az előszavában leírja, hogy nem szükségtelen a néprajz oktatása, hiszen a nép közvetlen kapcsolatban van a tájjal, a környezettel, és a történelem szerves alkotója. „A néprajzzal valóban új tantárgy vonul be a középiskolába, de nem kér helyet mástól, nem akar kiszorítani semmit. Csak annyit jegyez meg, hogyha külön tantárgyak sorában ismerjük meg a körülöttünk élő növény- és állatvilágot, ha hosszasan vizsgáljuk a múlt fontos eseményeit, ha sorra megismerkedünk az emberi szellem nagyjainak alkotásaival, akkor egy kicsi helyet szoríthatunk a körülöttünk élő emberek megismerésének is. Meg kell ismernünk a magyar népet, mert az alakítja és formálja a növény és állatvilágot; a népet amely alanya volt a történelemnek. De azért is kell vele foglalkoznunk, hogy meglássuk: az igazán nagy alkotásokban mindig részt vesz az egész nép."

23 Kiemeli, hogy a hagyományos paraszti műveltség nem egy alantasabb nemzet műveltsége, hanem ez a paraszti vagy népi műveltség. A gazdaoktatásban hangsúlyozza a néprajz oktatásának szükségességét, mintegy alátámasztva a tankönyv létjogosultságát. A népi műveltség fontos, hogy eljusson a néphez, hiszen elkezdődött a polgári élet igen intenzív beszivárgása, de itt már nem a magyarságtudat felélesztése, felszítása a fontos, hanem sokkal inkább a lassan elmúló tradicionális paraszti élet megismerése. „Végül szükséges, hogy a nép megismerje saját magát. Megtudja azt, hogy azok a hagyományok, amelyeket ma is őriz, nem nevetségesek, mert elődeitől örökölte őket, s mai alakjukat az élet formálta. Érezzék és tudják meg, hogy azon a műveltségen kívül, amelynek elemeit az iskolában sajátítják el, van másik műveltségük is, amely apáról fiúra szállva az élet minden megnyilatkozására kiterjed, s hogy ez olyan érték, mellyel a városi lakosság nem rendelkezik. Ha ezt megérzik, visszanyerik önérzetüket, és büszkék lesznek arra, amit már az utóbbi időben szégyenleni kezdtek."

24 A néprajztankönyv felosztása követi a tantervben leírtakat. A néprajz fogalmával indít, továbbá a felosztását taglalja, majd a magyar etnikai csoportokat veszi sorra. A fő részben tárgyi-, és szellemi néprajzra oszlik a tananyag. Talán kicsit hangsúlyosabb a tárgyi néprajz, ami az iskola típusa miatt érthető. Balassa szerint a tankönyv egy összefoglalás, amely a falusi gyermekek tudását rendszerbe foglalja, a néprajzi tudással nem rendelkező fiataloknak, pedig alapot teremt egy néprajzi műveltség megszerzéséhez. Végezetül az utószóban leírja: „A néprajznak ez az első magyar tankönyve. Tehát bizonyos fokig kísérlet. Tudjuk azt, hogy tanításával, különösen a kezdetekben, sok nehézség lesz, már csak azért is, mert a tankönyv magán viseli az első próbálkozás nehézségeinek a bélyegét. Éppen ezért nagy hálára köteleznek a kortársaim, ha akár a könyvre, akár a néprajzi tanítás módszerére vonatkozó észrevételeiket, bírálataikat, kifogásaikat és indítványaikat velem közlik. így válik csak lehetővé, hogy ennek az új tantárgynak, közös munkával kialakítsuk a tanítási anyagát és módszerét."

25 A tankönyv megjelenése után több bírálatot is kapott. VARGYAS Lajos úgy véli, diadal, hogy a néprajz oktatá262