Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Néprajz - Molnár Ildikó: A néprajztanítás története. Az oktatási rendeletek, tantervek és tankönyvek tükrében

magasabbrendű művelődésnek, de annak ne csak színt, hanem belső tartalmat is adjon."

14 Győrffy gondolkodása leginkább Kodály Zoltán felfogásához hasonlítható, aki a népdalokat akarta a zenei műveltség alapjává tenni - nem is eredménytelenül. A röpiratot szerzője a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak nyújtotta be, ahol először elutasították, majd később, amikor TELEKI Pál - Győrffy gyermekkori jó barátja - lett a miniszter elfogadták. Teleki több pontját átemelte saját programjába is, többek között a néprajz oktatását.

15 A program nem tűnt el nyomtalanul, mert 1940. június 15-én kelt 62.500/1940.V.2. számú rendeletével a magyar királyi vallás és oktatásügyi miniszter új tantervet adott a kereskedelmi középiskolák és a kereskedelmi lányiskolák számára, amely egyik fontos eleme a néprajz tanítása. A rendelet szerint: „A nemzeti öntudat végső forrása a hit - mondja az új tanításterv. Csak az a nemzet lehet nagy, amely hisz önmagában és hisz történeti küldetésében. Az iskola, de különösen az anyanyelvi oktatás feladata, hogy ezt a hitelt az ifjúságon át a nemzet minden rétegében feltámassza és megerősítse. Trianon sokat elvett a magyar föld ősi birtokállományából. Az iskola azonban éppen azt mutathatja meg a fejlődő ifjúságnak, ami a közelmúlt veszteségeiből csonkítatlanul ránkmaradt: a magyar nép és a magyar nyelv ősi erejét, remekművekben gazdag irodalmunkat és benne a magyar jellem számtalan változatban megörökített eszményképét. Ezek a műveltségi javaink nemcsak arra alkalmasak, hogy velük a magyar ifjak és leányok egyéni fejlődését és kialakulását elősegítsük, hanem arra is, hogy a nemzetbe vetett hitet világnézetünk sarkpontjává tegyük s ezzel bekapcsoljuk őket a nemzet élő közösségébe. Azért fontos, hogy az iskolából kilépő ifjúság fogékony legyen a magyarság feladatai iránt s érezze valóban a magyar nemzet közösségéhez való tartozást."

16 A serdülő fiatalokban - a minisztérium tanításterve szerint - elültethető a hazaszeretet, és a nemzeti identitástudat. A tankönyvek segítségével erősíthető és tudatosítható a nemzeti hovatartozás érzése: „Az első osztály olvasmányai a tanulót a magyar népi és nemzeti közösségbe kapcsolják be és szilárd támaszpontokat nyújtanak egyéniségének. Ezek a magyar földet, népet és életet ismertető olvasmányok. A nemzeti és népi közösség itt felkeltett élményét fejleszti tovább a második osztály, most már történeti irányban. Megismerteti a tanulóval a magyar múlt és a magyar nemzeti élet legfontosabb kérdéseit."

17 A felsőbb évfolyamokban, pedig megszilárdítja a nemzettudatot, hiszen olyan nagy magyar írók, és költők munkájával ismerteti meg a diákokat, akik példaképül szolgálhatnak. „A nagy írói egyéniségekkel való megismerkedés a magyar jellemre, a magyar élet- és személyiségalkotásra mutat eleven példákat, egyúttal átadja az újabb nemzedékeknek irodalmi műveltségünk legértékesebb javait, irodalmi stílusunk hagyományait és az irodalom tükrében megsejteti a növendékekkel egyes nagy magyarok, sőt az egész magyar nemzeti közösség életsorsát. (I. h. 93.)"

18 A tanítástervhez kiadott nyelvkönyv: BARTA János, FEKETE Miklós: Magyar nyelvkönyv a gazdasági középiskolák I-II. osztálya számára. Ez a kezdeményezés nem is nevezhető teljes mértékben az első néprajztankönyvnek még kevésbé néprajzoktatásnak, mert a néprajz csak igen kis mértékben képviselteti magát a tankönyv anyagában. Leginkább balladák, népdalok jelennek meg a tananyagban, és ezek is csak csekély számban. Ezen túl a tankönyv inkább nevezhető szöveggyűjteménynek. SULÁN Béla szerint sem a Tanításterv újításai, sem pedig a jó tankönyv nem elegendő a néprajz oktatásához, hiszen a gyakorlati megvalósítás az iskolákon, valamint a tanár felkészültségén múlott, márpedig a néprajz tanítása sem a Tanárképző Intézetnek, sem pedig a képesítő vizsgát adó tanárvizsgálatnak nem volt kötelező tárgya.

19 260