Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Néprajz - Molnár Ildikó: A néprajztanítás története. Az oktatási rendeletek, tantervek és tankönyvek tükrében

A két világháború között Iskolán kívüli kezdeményezések A világháború után a Néprajzi Társaság választmánya képviselői SEBESTYÉN Gyula és MADARASSY László 1918. november 27-én felkereste JÁSZI Oszkár tárca nélküli minisztert, és többek között javasolták az iskolákban a földrajztól független önálló néprajzi tantárgy bevezetését. 1919-ben újra felkeresték Jászit, és ismételten indítványozták a néprajzoktatás minél előbbi megindítását országszerte. Mindkét kezdeményezés kudarcba fulladt, hiszen nem önállósodott a néprajz, hanem a földrajzzal egybeolvasztva csak igen csekély mértékben oktatták. BERZE NAGY János, mint a pancsovai Királyi Tanfelügyelői Kirendeltség vezetője, rendeletben „utasítja tankerülete valamennyi állami és községi iskolai igazgatóságát, hogy a magyar nyelv és a helyes magyar beszéd tanítása, továbbá a néphagyomány fölismerése és nevelő értékesítése, valamint a természettudományi ösmereteknek az elemi iskolai oktatásba leendő bevitele érdekében a «Magyar NyelvŐD>-re, az «Ethnographiá»-ra és a «Természettudományi Közlöny»-re az 1918. évtől füzessen elő."

6 A Néprajzi Társaság Berze Nagy János „nagy horderejű rendeletéért hálás köszönetet mondott",

7 és határozott arról, hogy a kerületébe tartozó iskolák számára az Ethnographia éves előfizetése kedvezményesen 10 korona. Itt említeném meg a szervezett oktatáson kívüli néprajztanulás lehetőségét a cserkész szövetséget. A cserkészek egy speciális ága a regöscserkészei, amely a református népi gondolkodásban gyökeredzik. Megindulása KARÁCSONY Sándor református lelkész nevéhez kötődik. 1925-26-ban elindult BALOGH Edgár vezetésével a Sarló mozgalom, amely elkülönült a Karácsony-féle iránytól. Az 1920-as években indult mozgalom a 30-as évekre megerősödött, és önálló kiadvánnyal jelentkezett: 101 magyar népdal, amelyet BÁRDOS Lajos szerkesztett, és előszavát Kodály Zoltán írta. KODÁLY örömét fejezte ki, hogy a cserkészek „tiszta népi dalgyűjtemény kiadására határozta el magát".

8

1932-től számos cikk jelent meg a Fiatal Magyarság című újságban. 1939-ben megindult országos mozgalmuk célja az volt, hogy az eddig elszigetelten működő csoportokat összefogja. Vezetőjük MORVAY Péter lett. A szervezet mottója a következő volt: „Fiúmódra élni, s közben a magyarság szolgálatára nevelődni, ez a cserkészet alapfeladata." 1940-ben elindult a regös vándorlás, és Erdélyben táborokat tartottak. A regöscserkészek közül sokan csatlakoztak a Márciusi Front eszméihez a háború alatt, és lassan felszámolódtak.

9 1939-ben Kiskunhalason GYŐRFFY által vezetett táj- és népkutató táborban felvetődött a táj és népkutató program megszervezése a középiskolákban. „A gondolatot tett követte. Hamarosan elkészült az első vezetőképző tanfolyam terve középiskolai tanárok részére."

10 - írja Dr. KÁDÁR László A táj és népkutatás a középiskolában című kötet előszavában. VÉGH József kidolgozta a táj és népkutatás módszertanát, mivel az 1938-ban hatályba helyezett gimnáziumi tantervben nem szerepel önálló tantárgyként a néprajz, viszont az 1939-es Általános Utasítás tartalmazza a nép és honismeret széleskörű elsajátítását. A módszertan hármas tagolódása alapján a tanítónak ismeretterjesztő előadásokat kell tartania, önálló megfigyelő és gyűjtőmunkát kell végeztetnie a diákokkal, és végezetül a gyűjtött adatokat, tárgyakat feldolgozni dolgozat, tanulmány, kiállítás formájában. Az 1942-ben Morvay Péter gondozásában megjelent Táj és népkutatás a középiskolában című tanulmánykötet második felében diákok néprajzi témájú publikációi olvashatóak. 258