Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes: A szakrális ponyvanyomtatványok jellemzői, szerepük a palóc népi vallásosságban

A ponyvák reklámozása céljából a kelendőbb, nagyobb példányszámú füzetek és imalapok hátoldalára rányomtatták a megrendelhető kiadványokat, a vételárral együtt. Az Egri Nyomda Rt. még egy 32 oldalas önálló reklámfüzetet is kiadott, melyben termékeik válogatását mutatták be, és 56 ponyvakiadvány címét, tartalmát, terjedelmét, raktári számát és árát közölték.

48 A terjesztők, vásárlók valóban igényelték az ilyen tájékoztató-reklám anyagokat: „Kérjük a tekintetes részvénytársaságot hogy küldjenek nekem legaláb egy darabot ajándékban a mi ben megvan a könyvek tartalma hogy legaláb had terjeszük minden felöl. " Az ima-, énekesfüzetek hátoldalára nyomtatott szövegek a beszerzés módozatait is ismertették; „...a múlt évben a Szent kútnál vettem egy Mária kert czímű. fűzetkét abban olvastam hogy a szent írás czímű könyvet hogy és mimódon lehett megrendelni" - olvashatjuk az egyik levélíró soraiban. A népi használók, olvasók körében zavart, értetlenséget okozott a nekik megfelelőnek tűnő, azonban egyházi engedéllyel többnyire nem rendelkező ájtatos nyomtatványok papi ellenzése. Az Egerben kiadott vallásos ponyvafüzeteket búcsújáróhelyen még a 20. század második felében is e szavakkal vették elő az idős hívek: „ezëk egri könyvek, ezeket nem szabad mutogatni. "

49

1907-ben, egy a papi tilalmazás miatt elbizonytalanodott addigi megrendelő, magától az Egri Nyomda Rt.-tól kért választ kételyeire: „Kérem a Tekintetes Egri részvénytársaságot azért szűntem meg a hozatással [ponyva megrendeléssel], mert a mi papunk ezt a nyomdát nagyon tiltja, azt mondja hogy ez nem jó. Azért felkérem önöket, szivesködjenek meg írni, hogy miért nem jó ez a nyomda legalább tudjam a papnak megmondani..."

50 Az ellentmondásos helyzetet jól mutatja, hogy máskor viszont éppen maga a pap rendelt meg „25 darab fűzött példányt" Varga Lajos Szűz Mária emléke" című, szintén egyházi jóváhagyást nélkülöző kiadványából.

51 A 20. század elején a szülőföldtől elszakadt, Amerikába kivándorolt magyarok között az anyanyelvi kultúra megjelenítőiként is szerepet játszottak a vallásos ponyvanyomtatványok. Az Egri Nyomda Rt.-hoz az 1900-as évek elején innen érkezett megrendelőlevelek tanúsítják ezt, valamint azt is, hogy ők, kedvezőbb anyagi helyzetükben nagyobb mennyiségben is rendeltek ponyyanyomtatványokat: „... újból küttem 62 koronát 32 koronát két egész bőr kötésű Szent írás könyvekért [Verses Szentírás], a meg marat 30 koronát e jelen Könyv két tábláján és négy oldalon tartalmazó Ima füzetekért, megjegyzem, hogy a füzetek nevét nem lehet mindet leírni mert összesen vagy 75 darabból áll és ebből a 75 darabból minden füzetből kettőt szíveskedjék a másik oldalon levő címre küldeni. "

52 A 20. század első felében már kiskereskedőknél, kegytárgy-árusok üzleteiben is lehetett kapni vallásos ponyvanyomtatványokat. Balassagyarmaton például 1902-ben nyílt meg Sramek Andrásné olvasókat, szentképeket és hasonló cikkeket forgalmazó boltja. Az 1920-as években Deutsch Manó papír-, írószer-, könyv-, és bazáráruk mellett foglalkozott a vallásos kiadványok terjesztésével. A nógrádi megyeszékhelyen az 1940es években képkeretezés, cukorka, rőfös- és rövidáru termékek árusítása mellett még három üzlet adott el kegytárgyakat, köztük az egyre gyérebb számban megjelent ponyvanyomtatványokat.

53 A szocializmus hiátust jelentő évtizedei után az 1990-es évek második felében a vallásos irodalom és az imafüzetek - a búcsúk alkalmain kívül - Balassagyarmaton a Szent Pál könyv- és kegyszerboltban voltak kaphatóak. Ennek az üzletnek a megszűnése óta jelenleg egy magánvállalkozó helyi papírboltja árusít ilyen jellegű nyomdatermékeket. A hétfői piaci napon pedig alkalmi árus, kiskereskedő kínálja egy pulton a helyieknek és a környékbeli falvak lakóinak a ponyvára kihelyezett füzeteket, melyek többnyire a Szent István Társulat, az Ecclesia Kiadó, a Korda Rt., a Kerekes Kegytárgy stb. kiadványai. 249