Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Nógrádi Szénbányászat újjáépítésének időszaka, 1945–1949 (Részlet az Új bányászkönyv címmel készülő monográfiából)

Az országban az első munkaversenyt, 1945. május 1. tiszteletére a hiány csökkenté­se érdekében hirdették meg, melyet a Szakszervezeti Tanács június 15-én országos új­jáépítési felhívása követett. 1945. második felétől a bányamunkásokat egyre nehezeb­ben lehetett visszatartani a sztrájkok szervezésétől, mivel a hiányosan ellátott bányá­szok beszerzési akciói egyre nehezedtek a „feketepiac" kiszélesedésével. Napirendre ke­rültek a munkástüntetések, nőtt a munkások és a műszakiak közötü feszültség. A Mun­kás с lap 1945. augusztus 18-án a politikai helyzetből fakadóan gyorsan tette közhírré, hogy letartóztatták a visszatért Adorján Henrik volt bányaigazgatót azzal vádolva, hogy jelentős része volt a bányai üzemi felszerelések elhurcolásában. Róth Flóris ny. bánya­igazgató ellen, a salgótarjáni Üzemi Bizottság (a 7-es Bizottság) egyik tagja még április­ban feljelentést tett azt állítva, hogy még 1919-ben, a zagyvapálfalvai hat bányamunkás letartóztatásához és kivégzéséhez az ő feljelentése is hozzájárult. A vád azonban hamis­nak bizonyult. Dzsida József, aki 1944. szeptember 7-től volt a salgótarjáni bányaigaz­gatóság vezetője, még december végén kitelepülési helyére, Sopronba utazott, majd a háború végén már nem tért vissza Salgótarjánba. Az igazolóbizottság 1946-ban nem iga­zolta, hanem állásvesztésre ítélte. A bányákban gyakori volt a fegyelmi vétség, a műszakmulasztás, aránytalan volt a produktív és az improduktív munkát végzők száma, sok volt a képzetlen munkaerő. A szénhiány megoldása érdekében 1945. júliusától a szovjet katonai parancsnokság átad­ta a magyar hatóságoknak a bányákat, az állam ezután megpróbálta a széntermelés el­osztásának központosítását megoldani. 18 Rákosi Mátyás a tatai bányászok előtt az 1945. július 21-én tartott nagygyűlésen je­lentette ki, hogy „a bányamunkásoknak segíteni kell, hogy az értelmiség minél hama­rabb kikerüljön a régi, reakciós befolyások alól és átálljon a demokrácia oldalára. Ezt azért is rendkívül fontosnak tartjuk elvtársak, mert a Kommunista párt régi ígéretéhez képest a legközelebbi hetekben napirendre tűzi a bányásznép évtizedes követelésének megvalósítását: a bányák államosításának kérdését. Ez a kérdés - legyünk tisztában ve­le - óriási harci kérdés mert hiszen a régi bányatulajdonosok nem fogják ölbe tett kéz­zel nézni, hogy a bányamunkások, a magyar demokrácia, állami kezelésbe vegyék a bá­nyákat. Ezért a bányamunkásoknak résen kell lenniök politikailag, és résen kell lenni gazdaságilag. Politikailag nem szabad megengedni, hogy bármilyen formában felüsse körükben fejét a reakció." Kijelentésével, nemcsak a korábbi atrocitásokat vette védel­mébe, hanem a műszaki értelmiség elleni támadásoknak adta meg az alaphangját. A nógrádi munkásság joggal követelte tehát - ami 1945. június 26.-Í gyűlésen határozati ja­vaslatként is elhangzott - hogy a munkából vegye ki mindenki a részét, társadalmi hely­zetére való tekintet nélkül. 19 A felhívás eredményeként a bányászok, a gyári munkások ténylegesen fokozták a termelőmunkát. 20 Az időközben Nyugatról hazaérkező bánya­üzem vezetők örültek a teljesítmények növekedésének, de a munkások ellátásával, élel­mezésével nem igazán törődtek, vagy nem tudták a feltételeket biztosítani. 21 Schreiner Jenő bányaigazgatót a Központi Bizottság Budapestre rendelte és kinevezte iparügyi ál­lamtitkárnak, 1945. augusztusában a bányaigazgatói feladatot Császár Pál bányamérnök vette át. Az új igazgató és a 7-es Bizottság között kiegyensúlyozott viszony alakult ki an­nak ellenére, hogy az üzemi bizottságok működése - mint második hatalmi tényező ­magában hordozta a politikai és szakmai konfliktusokat a bánya korábbi vezetőivel. A hatalmi válságnak a mielőbbi tisztázása mindkét fél érdeke volt, amit jól érzékeltet az Iparügyi Minisztérium bányászati közigazgatási szakosztályának levele a munkásügyek és üzemi bizottságok osztályának. Ugyanis felismerték, hogy a szénhiány oka a munka­21

Next

/
Thumbnails
Contents