Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Shah Gabriella: A pásztói képzőművészeti gyűjtemény

XXVII-XXVIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2003-2004 MŰVÉSZETTÖRTÉNET A PÁSZTÓI KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY SHAH GABRIELLA Pásztó több évszázados történelme során

1 igencsak jeleskedett kiváló személyiségekben a tudomány és a közélet majd minden ágában. Jelen írásban a képzőművészet területéről Csohány Kálmán grafikusművészt említjük. Pásztó hírét vitte ő messze a világba, halála után pedig Pásztó viszi az ő hírét, őrzi emlékét, ápolja örökségét, egy olyan galéria megalapításával, mely méltó egy kétszeres Munkácsy-díjas, érdemes művészhez. Mindaz, amit e város birtokol a képzőművészeti alkotásokban, az Csohány Kálmán kezdeményezésének, közbenjárásának és ösztönzésének köszönhető. Csohány dédelgetett álma volt egy helyi galéria létrehozása. De hosszú volt az út, húsz év, míg 2001. december 14-én megnyithatta kapuit a Csohány Kálmán Galéria. Bár ő nem saját műveinek szánta, hanem az általa gyűjtött és a kortársai által Pásztónak ajándékozott műveknek. Ezek az alkotások időszaki kiállítások formájában kerülnek bemutatásra.. Csohány Kálmán 1925-ben született Pásztón. Diplomáját a Képzőművészeti Főiskola grafika szakán 1952-ben szerezte. Bár szülőföldjéről korán elkerült, hiszen édesapja a háború elől Erdélybe küldte, majd a budapesti főiskolás évek után a fővárosban telepedett le, mégis egyedülálló módon támogatta Pásztó kulturális életét, kiállításokat, művésztelepeket szervezett. Grafikai költészete is a Mátra és a Cserhát övezte vidékhez kapcsolódik, a pásztóiakhoz (1. kép), a falu eltűnt figuráihoz, ismerős arcokhoz. Művei megelevenítik Pásztó népszokásait, szavalják a nép költészetét, a pásztói hangulatról mesélnek, és felidézik a pásztói emlékeket. Önéletírásában így ír: „Én az embereket szeretném megközelíteni. Életüket, érzelmi világukat szeretném a magam eszközeivel ábrázolni. Ehhez a fent idézett gyermekkor szolgál segítségül Szűkebb hazám embereit ismerem jól, de úgy érzem, hogy az ő örömük vagy bánatuk papírra, vagy rézlemezre való vetésével egyetemes emben magatartást közelítek meg. Ez a legfőbb célja és értelme munkáimnak. " Különösen az 1970-es évektől vált szorosabbá személyes kapcsolata is szülőföldjével. Többek között ennek az eredménye, hogy a pásztói Nagyközségi Közös Tanács tulajdonába képzőművészeti alkotások értékes gyűjteménye került. A gyűjtemény alapját a Csohány Kálmán által 1974-ben szülőfalujának adományozott grafikai anyag képezi. Ez az évek során, a művész segítségével, egyéni adományozással, továbbá a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja és a Művelődési Minisztérium ajándékozásai útján folyamatosan bővült. Csohány indíttatására Pásztó lelkes munkába fogott, megkezdődött a képzőművészeti gyűjtemény alapjainak megteremtése. Csohány Kálmán a Képzőművészeti Alap titkáraként rendkívül sok segítséget tudott nyújtani szülőfalujának. Ezügyben még abban az évben, 1974-ben Dr. Farkas Miklós vb. titkár a következő levelet írta a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjába, Gonda Ágnes megbízott igazgató elvtársnőhöz: „Hivatkozva Berkes József művészeti osztályvezetővel február 6-án folytatott megbeszélésünkre, azzal a kéréssel fordubk a Művészeti Alaphoz, hogy tegye lehetővé a tulaj185