Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Kazareczki Noémi: A gótikus és a reneszánsz stílus együttélése Nógrád- és Borsod megye templomépítészetében

II. Egyházasgerge Egyházasgerge község római katolikus temploma is ragyogó példát szolgáltat a későgótika és a kora-reneszánsz együttélésére. A falu Nógrád megye északi részén, Mihálygerge és Karancskeszi között, széles erdős domboktól bekerített völgyben fekszik. Korábban Kisgergére és Liptagergére osztódott települést 1932-ben egyesítették mai nevén. A templom (a korábbi) kisgergei részen található. Kisgerge a Zách-nemzetség tulajdona volt, már 1227-ben szerepel birtokukként. Zách Felicián merénylete után Károly Róbert 1335-ben az Ákos nembeli Cselen fia Jánosnak adományozta. Az adománylevélben szerepel először az Egyházasgeregye név, a falu papja három évvel korábban János volt. A következő században a helység sokat szenved a gácsi várból elkalandozó cseh huszita rablóktól. 1503-ban már a Liphtay család a földesúr, ezt bizonyítja a római katolikus templomban található szentségfülke felirata, de a birtok megszerzésének pontos ideje nem ismert.

13 Liptagerge is fennállt már 1220 körül, és szintén a Zách nemzetség birtokolta.

14

1333-ban Geregye néven említik az oklevelek. 1435-ben került a Lipthayak tulajdonába. A Lipthay család eredete a 13. századig vezethető vissza. A család első ismert tagja Myloth, Liptó megyében Likva helységet bírta. Mylothnak fia Zaad és testvérei 1340-ben Likva helységért csereadományban Lubelle helységet nyerték. Zaadnak dédunokája I. Bálint fiai: II. Miklós és I. Péter Zsigmond királynak hadi szolgálatot tettek, ezért 1435ben a Borsod megyei Szemere helységet, és a Heves megyei Andornok pusztát nyerték adományul.

15 Ezen kívül még Nógrád megyében Gerege és Kisfalud helységet is. Gerege I. Péter ágának jutott és azt a család kihalásáig bírta. Ezen túl a Geregei előnevet használták, Gerege helységet innentől pedig Liptagergének nevezték. Lehet „Gerege" birtok két részre oszlott ugyan, de persze csak az egyiken volt templom, ugyanakkor egyezett a birtoklása. I. Péter unokája volt I. Lipthay László, aki családja temetkezési helyéül a templomnak új szentélyt építtetett, s reneszánsz pasztofóriummal gazdagította. László ekkor királyi tanácsi ülnök, de 1516-ban már egri udvarbíróként tölti be az alispáni tisztet.

16 A templomon csak egy alapos felújítás történt az 1960-as években, ennek köszönhető a mai állapot. Ekkor kerültek elő a hajó és a szentély korábban elfalazott középkori ablakai. Régészeti kutatására eddig még nem került sor, így sok kérdés nyitva maradt ennek az emléknek az építéstörténetével kapcsolatban. A keletéit, kisméretű templom hajója négyszögletes alaprajzú, ehhez csatlakozik a nyolcszög három oldalával záródó gótikus szentély, melyet hét, erőteljes lábazatú támpillér támaszt. (5., 6. kép) A hosszú szentély északi oldalához kapcsolódik a téglalap alaprajzú sekrestye. A templomot nyeregtető fedi, nyugati oldalán fa huszártorony. Bejárata a nyugati oldalon van, fölötte kis négyszögletes ablak található. A hajó déli oldalán egy félköríves barokk ablakot, tőle jobbra és balra (a kutatás során előkerült) egyegy keskeny, rézsűs bélletben ülő szegmensíves ablakot találunk, melyek belső része faragott kőbe vált át. (7. kép) Szélességük még a romanikára jellemzően igen keskeny, de már nem félköríves záradékúak, hanem csúcsívesek. Ezek alapján joggal tételezhetjük fel, hogy a hajó ezen része még a 14. században említett plébániatemplomhoz tartozhatott, így pedig legkésőbb a 14. század első harmadába tehető. A szentély déli oldalán három, mérműveit már nélkülöző, (8. kép) délkeleti részén pedig egy visszaállított mérműves ablak látható. (5. kép) A keleti mérműves ablakon nincs a helyén az 138