Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)
Tanulmányok - Történelem - Harth Tamás: Adatok Balassagyarmat szőlő- és bortermelésének történetéhez
га - a hazai szőlőfajok megőrzésének igénye mellett - főként azért volt szükség, mert a kizárólag vörösbort adó amerikai szőlőfajok ültetése a nagy mennyiségben importált olcsó olasz és dalmát vörösborok által támasztott verseny miatt nem volt gazdaságos. Az új amerikai fajoknak nemcsak a filoxérával szembeni ellenálló-, hanem a talaj és az éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodó képessége is meghatározta a telepítés eredményességét, így például a 30-40%-os vagy e fölötti mésztartalommal bíró talajok semmilyen amerikai szőlőfaj befogadására sem voltak alkalmasak. A telepítés másik - akkor úgy vélték „a borszükséglet pótlásának leggyorsabb, leghatásosabb" - módja az „immúnis homoktalajok" hazai fajokkal való betelepítése. 47 Lehetséges védekezési mód volt még az „okszerűen telepített szőlő szénkéneggel való gyérítése" is. 48 A város vezetésének érdekében állott a szőlők gyors újratelepítése: egy 1891-es főszolgabírói javaslat hatására elhatározták 2 kat. hold területen amerikai szőlőalany-telep létesítését, kérve a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület 49 közreműködését, amelynek szintén egyik fő célkitűzése volt a filoxéra által elpusztított szőlőterületek rekonstrukciója. A tervezett szőlőalany-telep, a Földművelésügyi Minisztériumtól kapott százezer ingyenes szőlővessző felhasználásával Balassagyarmat Kóvár felé eső legelője mellett jött létre 1892-ben. 50 A minisztérium 428 kg szénkéneget is ingyenesen a város rendelkezé-, sere bocsátott. A Gazdasági Egyesület telepein az amerikai direkttermő Othello, az oltásra váró Vitis Solonis, a Ripáriák válfajai 5 mellett a gazdaközönség olyan hazai fajtájú szőlővesszőkhöz is hozzá tudott jutni, mint a Mézesfehér, Kék kadarka, Olaszrizling, Kövidinka, Ezerjó, Kékfrankos, Nagy burgundi, vagy a Muskat Lunel. 52 Annak érdekében, hogy a helyi szőlőmunkások minél eredményesebben vegyék fel a harcot a filoxéra ellen, a kormány szaktanfolyamok tartását, szakemberek küldését helyezte kilátásba. Ennek megfelelően 1897-től tavaszonként, a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület balassagyarmati, Hontujfalusi út melletti hegyi szőlőtelepén Bücher Alajos szőlészeti és borászati kerületi kir. felügyelő mindenki számára díjmentes „szőlőfásojtási" tanfolyamot tartott. A tanfolyamot elvégzők bizonyítványt kaptak jártasságukról, a legjobb résztvevőket - mintegy ösztönzésképpen - a Gazdasági Egyesület által felajánlott pénzjutalomban részesítették. 53 A Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület átvette az államtól a bizományi szénkénegraktár kezelését is. A földművelésügyi miniszter rendelete értelmében néptanítók részére is rendeztek szőlő és borgazdasági tanfolyamokat az ország bortermő vidékein. Ezt Balassagyarmaton szintén Bücher Alajos vezette, a tanfolyam célja az elpusztított szőlők felújításához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek átadása volt a szőlőművelés szempontjából fontos községek tanítói részére, akik az itt megszerzett tudásukat a községükben tovább érvényesíthették. 55 A hagyományos szőlőterületek felújítása rendkívül munka- és költségigényes feladat volt ezért sokan a napos, fagytól védett hegyoldalak helyett a várost övező homokterülten telepítettek szőlőt, valamint az amerikai oltványok helyett az olcsóbb de rosszabb bort adó amerikai direkt termőket ültették. Még többen voltak azok - elsősorban a szegényparasztság köréből -, akik nem rendelkezvén az újrakezdéshez szükséges anyagiakkal legfőbb megélhetési forrásukat veszítették el. A tönkrement szőlősgazdák megsegítése, a híres magyar bortermelés mielőbbi visszaállítása érdekében 1896-ban a kormány 56 kidolgozott a szőlősgazdák számára egy szőlő-felújítási hitel konstrukciót. A Magyar Agrár- és Járadékbank által folyósított kölcsönösszegek megítélése, ill. felhasználása Balassagyarmaton is a helyi szőlőbiztosok ellenőrzése mellett történt. A kölcsönöket készpénzben vagy részben készpénzben és védekezési anyagokban lehetett fel126
