Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Harth Tamás: Adatok Balassagyarmat szőlő- és bortermelésének történetéhez

venni. Az újratelepítést segítő tényező volt a Szőlészeti felügyelőség székhelyének Balassagyarmatra kerülése is. A megfelelő ellenszer feltalálásának hirdetésével itt is többen próbáltak hasznot húzni a filoxéra pusztításból, ezért 1890-ben a földművelésügyi miniszter leiratban hívta fel a szőlőbirtokosok figyelmét, hogy a filoxéra szőlőpusztító rovar irtására csak kizárólag az eddig is sikerrel alkalmazott szénkéneg a megfelelő irtószer.

57 A század végén a borhamisítás is divatba jött a környéken. Általánossá vált a panasz, hogy a város kocsmáiban, vendéglőiben rossz és élvezhetetlen borokkal szolgálják ki a „fogyasztó közönséget". A Nógrádi Ellenzék с hetilap így írt erről: a bor „Gyarmaton rendesen úgy néz ki, mintha békák fürödnének benne, hát aztán még az íze, még csak megízlelni is isten kísértés".

58 A bor hamisításának visszaszorítása érdekében a megyei közgyűlés már 1884-ben feliratot fogalmazott meg a kormány felé annak érdekében, hogy a kormány terjesszen be műbőr gyártását tiltó törvényjavaslatot. A megszülető bortörvény azonban további változtatásokra szorult. így 1897-ben már többen a bortörvény revízióját sürgették.

59 Egy ebben az évben kelt miniszteri rendelet szerint minden közlekedési vállalat köteles volt arra utasítani állomásait, hogy mesterséges borok érkezése esetén haladéktalanul tegyen jelentést a feladó, valamint a címzett nevéről és címéről.

60 Az 1898-ban kiadott, borellenőrző bizottságok alakítását szorgalmazó kormányrendelet hatására, a vármegyei mezőgazdasági bizottság tavaszi ülésén a tagok új ügyrend készítését rendelték el a szigorúbb és hatékonyabb működés érdekében.

61 A Balassagyarmati járásban megalakuló borellenőrző bizottság elnökévé az alispán Fáy Árpádot nevezte ki.

62 A munkáját megkezdő bizottság az abban az évben vizsgált minták 60-70%-át ítélte hamisnak.

63 A helyzet olyan súlyossá vált a borhamisítás következtében, hogy a Nógrádi lapok és Honti Híradó 1899-ben még a filoxérát is meghaladó csapásnak nevezte, amelynek eredményeként a termelő nem tudja értékesíteni a jó borát, a fogyasztó viszont rossz bort iszik. Borhamisítás céljából elterjedt a törköllyel való üzérkedés is.

65 A filoxéra megjelenése előtt elsősorban pálinka készítésére használt törkölyből cukros víz ráöntésével, mesterséges ízesítéssel és színezéssel gyárilag állították elő a később drága pénzen értékesített bort. Ezért 1897-ben a kereskedelmi miniszter elrendelte a törköly felvásárlásának tilalmát, ezután kizárólag csak a termelő készíthette az ún. „csigebort"

66 és ezt is csak tiszta és nem cukros víz hozzáadásával, a szüretet követő három napon belül.

67 1898-ban vita tárgyává vált a városban a „korcsmajog" adományozása. A városi közgyűlés tavaszi ülésén Somogyi Albert korlátozó indítványa ellenében Rosenfeld Sándor városi tanácsos és vendéglőtulajdonos kérvényét támogatta négy új vendéglősi jog kiadására. A vitázok érveinek ismertetésére több számban is helyet adó Nógrád-Honti Ellenzékből

68 tudhatjuk meg, hogy az ekkor kilencezer lakost számláló Balassagyarmaton - nem számítva az egyéb palackozott italokat árusító helyeket

69 - 32 kocsma üzemelt.

70 A házi fogyasztásra szánt borra - az erre a célra szánt mennyiség bejelentése után italadó kedvezmény járt a termelő részére.

71 A kedvezményes boritaladó lefizetésének részletes szabályairól a megyei hetilapokból szerezhettek tudomást az érintettek.

72 1899-ben újabb veszedelmes kártevő, a szőlőmoly támadta meg a megmaradt és részben újratelepített gyarmati szőlőket.

73 A Nógrád-Honti Ellenzék с lap több szőlőmoly elleni védekezési módszert is ismertet. A hetilap közgazdasági rovatának egyik szerzője a legjobb ellenszernek a franciák által alkalmazottat tartotta: ez a szőlő naftához