Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Harth Tamás: Adatok Balassagyarmat szőlő- és bortermelésének történetéhez

J. ábra: Részlet az 1782-es I. katonai felmérés XV. térképszelvényéről A XIX. században tovább növekedett termesztés komoly munkaerő-ráfordítást nyében - a gyarmatiak szívesen foglalkoztak vele. Ez a korabeli források szerint akár 5-6000 vödör szőlő szüretelését is jelenthette. Ekkora mennyiség már nem csak a belső fogyasztást elégítette ki, hanem a távoli kereskedők is szívesen vásároltak itt nagyobb tételeket. Erős volt a törekvés a szőlőtulajdonosok körében, hogy saját borházuk legyen. Ezért az Ipoly északi felén a hegyek oldalában egymás után sorakoztak a pincék, amelyek nyomai elvétve ma is láthatóak (2. ábra). A városi bortermelés olyan jelentőségre emelkedett, hogy egyes városi tisztségviselőknek mint például a jegyzőnek természetbeni járandóságként 4-8 akó bor járt.

26 Ekkor a balassagyarmati szőlőbirtokok kiterjedtségét, Fényes Elek, XIX. a városban a szőlőművelés tekintélye. A szőlőigénylő természete ellenére - a bő termés remé123 2. ábra: Mai borospince az egykori Ujfakisi út mentén