Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Balogh Zoltán: Nagyoroszi zászlók a nógrádi Történeti Múzeum történeti tárgyi gyűjteményében

revetíti a kisgazdapárt jelmondatát: Isten, Haza, Család. A XIX-XX. században készült zászlókon feliratok is előfordulnak. Ezek lehetnek a zászlóképen ábrázolt védőszentnek a neve vagy az ábrázolt vallási jelenethez, fogalomhoz kapcsolódó fohász, amelyet a helykihasználás végett gyakran rövidítéssel írtak. A zászlók fontos és hasznos információi az évszámok, amelyek egyben a zászlókészítés idejére is utalnak. A XIX. században készült zászlókon feliratok is előfordulnak. A mesterség főbb szerszámaiból vagy termékeiből összeállított mesterségjelvény többnyire szintén helyet kapott a zászlókon. Zászlófelirat a csizmadia céhzászlón és a nagyoroszi gazdakör zászlaján van. Előbbi a védőszent nevére és az egyházi kép megnevezésére utal: Szent István király, Szentháromság E(gy) Isten. Utóbbin az egyesület céhes hagyományokat idéző jelmondata áll: „Imádkozzál és dolgozzál!" A szakmai hovatartozást feltüntető mesterségjelvény egyedül a csizmadia céh zászlaján jelenik meg. Mint ahogyan a zászlókészítés időpontját valószínűleg jelölő évszám, 1850 is csak a csizmadia céhzászlón van.

16 A zászlók közül egyről tudjuk bizonyosan, hogy céhzászló, ezért beazonosításukhoz az ábrázolt szentek és a vallási jelenetnek részletesebb ikonográfiája közelebb vihet. A zászlóképek szentjeinek ábrázolása és vallásos tárgyú jelenetei minden bizonnyal XVIII. századi barokk előképekre vezethetők vissza. Az 1720 utáni betelepítések változást hoztak a védőszentek tiszteletében is. A német nyelvterületről érkezett telepesek saját szentjeik kultuszát honosították meg. A legnépszerűbb szentek egyike Szent József lett. Korábban Magyarországon a XVII. század végéig József nevére egyetlen templomot sem szenteltek fel, pedig a Szentszék már 1479-ben ünnepnek ismerte el március 19-ét. A szent tiszteletének elterjedésében a spanyol karmeliták játszottak jelentős szerepet. A Habsburg-udvarba a jezsuiták révén jutott el Szent József kultusza. Lipót császár 1675ben Ausztriát és az egész birodalmat Szent József oltalmába ajánlotta. Magyarországon József tiszteletére Gül-baba keresztény templommá alakított türbéjét szentelték fel 1695ben. A XVIII. században a keresztnévadásban is tükröződik József kultusza, János, István és Mihály után a negyedik legelterjedtebb név, holott a XVI-XVII. században még nincs a 15 legelterjedtebb név között. A nagyoroszi templom az 1764-es tűz után új helyen épült fel, 1768-ban szentelték fel. A templom védőszentjének, Szent Miklós püspök és hitvallónak tiszteletére emelt főoltáron kívül a XVIII. században két mellékoltár állt. Az egyik a Csodatévő Boldogságos Szűz Mária oltára, amely fölött a brünni Istenanya-kegykép másolata található. A másik oltár, a Szent József tiszteletére emelt mellékoltár 1863-ig létezett, amelyen József szobra mellett Nepomuki Szent János szobra is ott állt. Az új telepesek az Újvárosnak nevezett településrészben szobrot is emeltek Szent Józsefnek, amelyet a szoborról elnevezett Szent József utcában helyeztek el a házak között. Az újvárosi hídra Nepomuki Szent János szobrát készíttették el.( A két szobornak a XX. században azonos sors jutott. Az utak, vizek és a gyónási titok védőszentjének szobrát 1956-ban ledöntötték. A patak mellé esett szobor fejét és kezeit nem találták meg. A szobor megmaradt része jelenleg a Kriptában található. Szent József szobrát 1964. május elseje ünnepe előtt törték össze. A szobor fejét megtalálták, de törzse és a kezei nem kerültek elő. A hívek úgy döntöttek, hogy új szobrot készíttetnek és a kápolnát is renoválják.) A településen Szent József Társaság is működött a XX. század első felében. Szent József kultuszának töretlenségét jelzi, hogy a színes üvegablakokon is helyet kapott. 110