Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Balogh Zoltán: Nagyoroszi zászlók a nógrádi Történeti Múzeum történeti tárgyi gyűjteményében

A zászlók jellemzése A zászlók alakjuk szerint két típusba sorolhatók: a két céhzászló keresztrúdra függesztett több csíkra szabott körmeneti zászlóforma, a másik kettő téglalap alakú szintén körmenetes zászló. A gazdakörös zászlót névvel ellátott réz-pajzsocskákkal szegezték, erősítették a zászlórúdhoz a szokásos zászlószentelési ceremónián. Alapanyaguk selyem damaszt, selyem brokát és gyapjúszövet, színük fehér, bordó és nemzetiszín. A zászlók szövet anyaga akantuszos-indás, virágmintás növényi ornamentikával díszített, egyedülálló a damasztselyemből készült ács céhzászló motívuma, amely egy saját farkába harapó sárkányt ábrázol. A sárkány talán a bibliai idézetre utal: „És levettetett a hatalmas sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és sátánnak hívnak, aki megtéveszti az egész földkerekséget..." (Jelenések Könyve 12. A sárkány levettetése a mennyből.) Az ács és a csizmadia céhzászló szélein fémszálas arany illetve arany utánzatú okkersárga rojt fut végig, sőt az előbbin a zászlóképet is e rojtok szegélyezik. Az ismeretlen és a gazdakörös zászló a saját alapszínével díszített gyapjú illetve pamut rojttal bír, utóbbi nemzetiszínnel. A nagyoroszi zászlók közül három a kétlapos és kétoldalas típushoz tartozik, a gazdakörös zászló egylapos és kétoldalas. A zászlók hangsúlyos és látványos elemei a zászlóképek. Ezek kivehető vászonra készített olajfestmények, amelyeket utólag varrtak az alapszövetbe. A zászlóképek formája téglalap alakú, csak a gazdakörös zászlón alkalmaztak ovális képformát. A festmények témája szakrális jellegű, a céhzászlók előoldalán a céhvédőszent képe szerepel jellegzetes attribútumaival vagy a szakma jellegéhez kapcsolható bibliai jelenet. A céhlevelek cikkelyei többnyire nem szabályozták a zászlóképek tartalmát, igen ritka a céh védőszentje képének meghatározása. A védőszent többnyire kapcsolatban állt a mesterséggel, esetleg maga is abban a szakmában dolgozott a hagyomány szerint, de ikonográfiái ábrázolásának attribútumai alapján is választották A védőszentek kiválasztását az európai céhes hagyomány is befolyásolta. Az ácsok zászlajára Szent Józsefet helyezték szokásos attribútumaival, ácsszerszámokkal és liliommal, hiszen a Biblia szerint József ács volt. A magyarországi céhek között általános volt az a szokás, hogy a magyar ízlésű öltözetet előállító csizmadiák és szabók a legtöbbször magyar védőszentet választottak. A magyar szabók és csizmadiák Szent István királyt emelték zászlajukra, de a legtöbb hazai céh védőszentjeként legalább másodlagosan ott található Szűz Mária mint Magyarország patrónája. A nagyoroszi csizmadia zászlón Szent István király látható, amint Szűz Máriának felajánlja Magyarország koronáját. Az ismeretlen zászlón az idősebb Szent Jakab apostol legendáját jelenítették meg, ahol a szent zarándoköltözetben: zarándokbottal a kezében, zarándokkalapban, övén kulaccsal látható A magyarországi céhes hagyományban Jakab apostolt a textilmesterségek tisztelték védőszentként. Egerben és Szegeden a kalaposok, Győrben a kesztyűkészítők választották patrónusuknak. Győrben azonban egy négy mesterséget tömörítő vegyes céh, az asztalos-bognárkovács-lakatos céh, Aradon pedig a kötélverők céhe választotta pártfogóul. A nagyoroszi gazdakör zászlaján az egyesület emblémája, a földművesek, iparosok és munkások összefogását jelképező szerszámok és jelképek: kapa, kalapács, hordó és búzakalász látható. A zászlók másik oldalára is egyházi kép került. Az ács céhzászlón Immaculata ábrázolás, a csizmadiákén a Szentháromság, míg az ismeretlen zászlón Mária megkoronázásának a jelenete látható. A gazdakör zászlaján a Szent Család ábrázolása mintegy elő109