Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - A „palóc” névválasztás indítéka és jelentéstartama intézmények, rendezvények körében: - Praznovszky Mihály: A Palócföld folyóirat elnevezése

A lap 40 oldalnyi terjedelmű, a borító harmadik oldalán Szabó István Kisunokám című szobrának fotója látható. Ő a megye jeles művésze, id. Szabó István. A lap tehát teljes egészében nógrádi. A tartalom és a szerzők is azok, tehát a Palócföld regionális jellege egyértelműen látható. Érdekes módon különösebb lelkesedés nem fogadta a lap megjelenését. Egyelőre még nem találtunk olyan előzetes híradást, amely már hetekkel korábban bejelentette volna, hogy hamarosan megjelenik a megye első irodalmi folyóirata. A Szabad Nógrád című lap december 15-i számában jelent meg egy kis híradás minden kommentár nélkül a Palócföld megjelenéséről, Új folyóirattal gazdagodott megyénk, címmel. Pusztán felsorolják a szerzőket és a témákat, de következtetést nem vonnak le a megjelenés fényéből. Két dolgot azonban meg lehet állapítani. A tudósító leírja, hogy „ tegnap jelent meg a Palóc föld..." azaz pontosan datálni lehet a lap megszületésének történelmi pillanatát. (S persze ott a hiba, hiszen a tudósító két szóban írja le a lap címét!) Majd a cikkecske így fejeződik be: „A folyóirat soron következő számaiban képet kapunk..." tehát mindenképpen a folyamatos megjelenés reményével indult meg a Palócföld. Hogy mégis volt valami hatása, azt az a hír is igazolja, amely a Szabad Nógrád december 25-i számában jelent meg, hogy irodalmi estet rendeztek Salgótarjánban. A fellépő írók mindazok, akik a Palócföldben szerepeltek, egy kivétellel. Bobál Gyula, Molnár J. Jenő, Nagy István mellett Széphalmi elvtárs (neki nincs keresztneve!) is szerepelt versekkel. A tudósítónak minden tetszett, kivéve Széphalmi elvtárs verseit, amelyeknek „gondolatai legtöbbször szépek, de a filozofáló stílus nehézkessége absztrakttá, sokszor első hallásra érthetetlenné teszik verseit." Mindenesetre az újságíró elégedetten nyugtázza, bizonyára gondolva az alig egy hetes irodalmi folyóirat létére is, hogy „egészében véve elmondhatjuk, hogy vannak városunkban tehetséges írók, költők, csak bátran tovább ezen az úton." S természetesen hozzáteszi a korszak olyannyira jól ismert politikai közhelyeit: „Járjanak nyitott szemmel az életben, lássák meg életünk árnyoldalait, épp úgy, mint sikereinket s legyenek az előbbieknek ostorozol, az utóbbiaknak szószólói, ábrázolják az életet a maga valóságában, de költői szóval, írói szemmel, a lélek mérnökeiként." A Palócföld névadásának körülményeit tehát nem lehet megtudni a lapból. Az első szám rövid bevezetőjéből nincs szó a névről, a név hordozta sokszoros jelentéstartalomról. Mint láttuk, általános szólamokat fogalmaz meg, amelyek minden nógrádi lapnál minden időben érvényesek lehetnek: „célja, hogy a megye történelmi, föld- és néprajzi, zenei, képzőművészeti, irodalmi értékeit feltárja." Majd egy képes képtelenségű mondatot még hozzáfűz a kiadó, amely mondat már a koré: „az új kultúra virágfakasztója akar lenni a gazdag hagyományok talajából." A második szám megjelenése másfél évet váratott magára. Ekkorra sok minden változás mellett, a megye irodalmi életében az is jelentős 439