Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - A „palóc” névválasztás indítéka és jelentéstartama intézmények, rendezvények körében: - Praznovszky Mihály: A Palócföld folyóirat elnevezése

lépés volt, hogy megalakult a Nógrád megyei írócsoport. Erről a Szabad Nógrád számolt be az 1955 december 10-i számában. A Megyei Tanács kistermében alakult meg december 8-án a csoport, amelynek mintegy 2025 író, költő a tagja. Mellettük még legalább ennyien vettek részt a párt, a megyei tanács és a sajtó képviselői közül. Mlinárik István a megyei művelődési osztály népművelési előadója mondott beszédet, amelyet hosszú vita követett. Végül kimondták a megalakulást és megválasztották a csoport vezetőségét. Mindent megtudunk ebből a tudósításból, csak éppen az írócsoport tagjainak a nevét és programját nem. Igaz, a lap azt ígéri, hogy a következő számban visszatérnek a részletekre, de többet nem írnak a csoportról. Ez a szám külalakra már nagyobb, mint az első volt, a mai folyóirat szabvány méretének felel meg. A dátum: 1956 június. Majd a jelzés: II. évfolyam 1. szám. Vagyis felvállalja a folytonosságot, azaz a másfél éves szünetet. Igaz, nem is magyaráz meg semmit a szüneteltetés okairól. Itt is megjelenítik a kiadót, amely már változott. A Társadalom- és Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat mellett a Hazafias Népfront helyett a Nógrád megyei Tanács Népművelési Osztálya a második kiadó. A címlapon egy rajz (szerzőjét nem tudjuk) Nógrád várát ábrázolja. Ebben a számban már felsorolják a szerkesztőbizottság tagjait. Ők: Bobál Gyula újságíró, Fekete Ottó, a művelődési osztály vezetője, Gajzágó Aladár (középiskolai tanár, később a Városi Múzeum igazgatója), dr. Manga János néprajzkutató, a Palóc Múzeum igazgatója, Miklós Dezső, Mlinárik István (jelzik, hogy a lap felelős szerkesztője, és felelős kiadója, a megyei tanácson a népművelési osztály munkatársa, 1956-ban a forradalmi események egyik főszereplője), Nagy István a költő-tanár. A lap szerkesztőségének címe a Megyei Tanács Népművelési Osztálya, s a példányszámot is megtudjuk: 2000 darabot nyomtattak belőle a salgótarjáni Nyomdaipari Vállalatnál. Terjedelme bővebb az első számnál, 46 oldalnyi olvasnivalót tartalmaz. Az első írásnak Magyar István a szerzője. A cím: Hiúság. Terjedelmes novella egy házasság tönkremenéséről, részben kerülve a sematikus képeket, és olykor meglepően őszinte és hiteles. Majd két költő következik. Molnár Jenő verse A fiam folyton fütyül címet viseli, kedves életkép az apáról és fiáról, az együvé tartozásról. Bedegi Győzőné verse már tipikus kor szülte költemény, a címe elárulja a lényegét: Toll a fegyverem. Kazár Gábor írása Palócföldön címmel jelent meg, igen gyermeteg illusztráció is kíséri. A szerző kazári, s egy helyi színházi élményét írja le, vagy inkább azt, hogy két-három év alatt miként váltak a kazáriak színházba járókká, hogyan sajátították el a színházi kultúrát a faluszínház előadásain. Ezt követően Nagy István verseit olvashatták a lap előfizetői. Hat verse jelent meg, egyszerű idillek, emlékképek. Tóth Imre is versekkel jelentkezik, kettőt is közöl, mindkettő megfelel a párt előírásoknak. 440 Л