Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - A „palóc” névválasztás indítéka és jelentéstartama intézmények, rendezvények körében: - Praznovszky Mihály: A Palócföld folyóirat elnevezése

gyűlöletkeltés, és a jelenhez való ragaszkodás csendül ki a sorokból...", majd amit megtudunk még: ez a kiadvány valószínűleg sikeres lépés lesz a megyei írócsoport létrehozásának útján. S ott a dátum: 1960. május 16. Maga a lap valóban szakít a múlttal. Minden vonatkozásban úgy tekinti magát, mintha az első két szám nem is létezett volna. Először is megváltoztatja a címét: Palócföldön címmel jelent meg. Megváltoztatja a műfaját: antológiaként jegyzi, irodalmi-művészeti-kritikai-tudományos antológiaként. Kiadója a Nógrád megyei Tanács VB Művelődésügyi osztálya, felelős kiadó Németh László. A gyanútlan olvasónak felcsillan a szeme, de tévednie kell: ez nem az a Németh László, ez a művelődésügyi osztály akkori vezetője, aki bizonyára mitsem törődött a névazonossággal. A felelős szerkesztő Csizmadia Géza újságíró. 1000 példányban jelent meg és terjedelme már elérte a 100 oldalt. A lapnak ekkor már voltak állandósultnak induló rovatai, amelyek majd a későbbi években is megjelennek. Ezek: Irodalom, Kritika, Hagyomány. Van egy véletlenszerű is: Túl a határon, ez eseti jellegű. Ami igazán értéke: valóban sok és tehetséges fiatal szerző jelentkezik, akik mára már gazdag életművel vannak jelen Nógrád megye művelődéstörténetében és életművük még tovább alakul. Másoké viszont korán lezárult. Itt jelentkezik írással Gerelyes Endre a modern magyar prózaíró nemzedék egyik korszakos szerzője. Olvashatunk Bobál Gyula novellát, de Csikasz István balassagyarmati fiatal költő verseit és Szabó Károly is Balassagyarmatról küldi első verseit és műfordításait. Kritikával jelentkezik a tehetséges tanár Csik Pál és Herold László a Madách Gimnázium kiváló tanára. A hagyomány rovatában két néprajzi írás is szerepel. Zólyomi József fiatal balassagyarmati muzeológusként a nógrádi pásztorokról írt tanulmányt. Manga János Mikszáth szklabonyai öröksége címmel egy néprajzi gyűjtésének beszámolóját adja. Kaposi Miklóst szólaltatta meg, aki szklabonyai tanítóként sok emléket őrzött a tájról, az író alakjairól. A számot fiatal művészek illusztrálták: Czinke Ferenc, Radies István, Farkas András, Csikasz István, Iványi Ödön és Pataki József. Meg kell jegyeznünk, hogy a későbbiekben sem veszik figyelembe a lap első két számát (egyébként is elég nagy összevisszaság uralkodott az évfolyam számozásban). 1970-ben például Fabulya László A Palócföld tíz éve címmel közöl elemző írást s értelemszerűen 1960-tól eredezteti a lapot. Le is írja: "Két, nem számottevő füzet leszámításával 1960-ban jelent meg az első szám Palócföld címmel, akkor még antológiaként. Létrejöttében nem annyira a publikálási igények kielégítése, mint inkább - kulturális forradalmunk részeként - a tudatos irodalmi-művészeti szervező munka játszott szerepet, mely az ezeket művelő-szerető emberek kezdeményezésére indult meg." Fabulya László szerint a lap elsősorban irodalmi jellegű, s nem is rendszeresen megjelenő folyóirat, ehhez nem akadt elég szellemi erő akkor a megyében. 442