Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Varga Lajos: A hívek kapcsolata a templommal és a lelkipásztorral Pásztón

kordaviselők társasága, mely a füleki ferences konventhez tartozott. Ők Szeráfi Szent Ferenc tiszteletére képet készítettek, mely a leltárak tanúsága szerint még a XX. században is megvolt, időközben azonban elenyészett. Ma is létezik a templomban a Szent Kereszt oltár, mely ikonográfiái szempontból is a ferences lelkiség terméke. A budai karmelitákhoz tartozó skapuláré társulat pedig szintén oltárt emelt kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére.

24 Ez már nincs meg. A későbbi társulatok is kötődtek a templomhoz, még akkor is, ha civil szerveződésűek voltak. Az önkéntes tűzoltóegyesület a templomban helyezte el Szent Flórián képét, mely ma is ott van. Az ipartestület saját zászlaját megáldatta, mert ez volt a liturgikus előírás szerint az alapja annak, hogy körmeneten saját zászlajuk alatt vonulhattak.

25 A zászlót, mint megszentelt tárgyat a templomban őrizték. 3. A plébános és a hívek közötti viszony megromlása A történelem folyamán felhalmozódott birtokok a plébános és a hívek közötti viszony megromlásához vezettek. Az 1945 után bekövetkezett államosításkor már jelentős mennyiségű földje volt a pásztói plébániának. A Szentlélek kápolna birtokai alapján ugyanúgy, mint a ciszterciek és a helyi földbirtokosok a XIX. század első felétől kezdve, a plébánosok is beleszólhattak a közéletbe, sőt a jobbágyfelszabadításig úriszékkel is rendelkeztek,

26 és szedték a dézsmát a földek után. Amikor a jobbágyfelszabadítás megtörtént, az egykori dézsmásokkal haszonbérleti szerződést kötöttek. A telekkönyvezéskor a dézsmások a földeket saját tulajdonukként telekkönyveztették, melyet a plébános megtámadott, és a földeket törvényes úton per nélkül visszaszerezte. 27 Miután mindez lezajlott, a pásztói plébánosok a virilitás jogán tagjai lettek a képviselőtestületnek.

28 A Pásztón is érezhető szekularizációt ellensúlyozni tudták, de nem minden tekintetben. Ez a regáléváltság körül éleződött ki legjobban, mely végül a katolikus iskola elvesztéséhez vezetett. A dézsmálás, valamint az előbb említett jogok gyakorlása nem kedvezett a plébános tekintélyének. A XIX. században azt írják, hogy a plébánosok nem népszerűek híveik szemében. A birtokok léte, valamint az a tény, hogy a pásztói templom fölött ugyan kegyúri jogokat a török hódoltság után sem a város, sem a földbirtokosok nem gyakoroltak, de gyakorlatilag a várossal kötött szerződés biztosította a plébános ellátását,

29 a plébános 24 A két társulat már az 1766-os Vis. Canonica-ban is szerepel. A skapulárésok könyve, melybe megholtjaikat jegyezték be, most is megvan a plébániai levéltárban. A leltárakban pedig szerepelnek a berendezési tárgyak. 25 EFL Pásztó 3055/1893 2ß EFL Pásztó Az 1820-as évből fennmaradt egy teljes úriszéki bíráskodás anyaga. 27 EFL Pásztó 1944/1880. 2« NML V. 702. Pásztó mezőváros, majd nagyközség képviselőtestületének jegyzőkönyvei a XIX. sz.-ból 29 EFL Pásztó 74/1809. 393