Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Varga Lajos: A hívek kapcsolata a templommal és a lelkipásztorral Pásztón

és a város, sőt a püspök majd pedig érsek és a város között is ütközőpontot jelentett. Mivel a város jogilag nem volt kegyúr, de gyakorlatilag a kegyúr szerepét játszotta, ezért a kegyúri prezentációt is próbálta megszerezni, melyet először a püspök visszautasított, de később valamilyen módon mégis respektált. Mindez a híveknek a templommal való kapcsolatára is rányomta a bélyegét, mert a hívek nem voltak hajlandók a templom javára ingyenmunkát végezni. Ez a történelmi levegő, bár az idők folyamán alakult, most is érezhető. Az egyház az 1945-ben beállott politikai változások miatt megszűnt földbirtokos lenni. 1949-ben megtörtént a javadalmi földek felajánlása a kongnia elnyerése végett.

30 Ekkor 29 katasztrális holdat és 1489 négyszögöl területet ajánlottak, melynek aranykorona értéke 464.63 volt. A plébániának ekkor még megmaradt 12 kat. hold és 1213 négyszögöl terület 203.87 aranykorona értékben. Lassanként még ez is eltűnt. Ma már ez nem képez akadályt a plébános és a hívek kapcsolatában. A pásztói plébánosok a XIX. század végétől kezdve politikai tevékenységet is folytattak. Hován József (1837-1908) autonómiagyűlést tartott az iskola udvarán.

31 A politikai életben legfőként Matuszka Mihály (18701929) plébános játszott szerepet.

32 Szerepe volt a helyi politikai életben dr. Székely László (+1956) plébánosnak is, akit az egri érsek politikai kényszer nyomására, melynek végső gyökere a helyi kommunista pártban keresendő, 1952-ben Kacsra helyezett.

33 A két világháború között a Pásztón kialakult polgári réteg erőteljesen tartotta a kapcsolatot saját lelkipásztorával. Ennek kedvezett az Actio Catholica szelleme is, mely a köztisztviselőkre is épített. Dr. Székely László plébános eltávolítása után a Népfront és a békepapság vonalán futott a plébánia vezetése. Ez utóbbit az egyszerű emberek a maga valóságában nem tudták felfogni. A helyzet lényegében 1989-ig változatlan maradt. Mindezek ellenére Pásztón megvalósult az, hogy az egykori kulákok, üzlettel bíró iparosok és a kommunista rendszerrel nem szimpatizálók helyet kaptak az egyházközségi képviselőtestületben. Ez mintegy mentsvárrá vált számukra. x EFL Pásztó 5926/1950 - Pl 17. csomó, egyházközségi jegyzőkönyvek 1951. aug. 26. Ez utóbbi iratban olvashatók a plébánia birtokviszonyai a maguk teljességében. 31 Pl. 18 csomó. 3. tétel 1897. év. 32 EFL Acta Privata: Matuszka Mihály. Politikai tevékenységét már Jászberényben, hitoktató korában elkezdte. » EFL Acta Privata: Székely László; VARGA 1999. 222. 394