Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Varga Lajos: A hívek kapcsolata a templommal és a lelkipásztorral Pásztón

családok temetkezéséről is tudunk a plébániatemplomban. Ma már ezt nehéz lenne teljes egészében felkutatni, mert vélhetően az 1960-as években a kriptát jelentős mértékben átalakították, és így minden valószínűség szerint a régi koporsók és sírok megsemmisültek. Először csak a plébániatemplomnak volt kiváltságos oltára. Ez a főoltár volt.

18 Ezt a kiváltságot azonban a Szentlélek ispotálytemplomhoz is megszerezték 1779-ben, Eszterházy püspök idejében.

19 A Szentlélek kápolna oltárán bemutatott misék ezek után szintén teljes búcsúval jártak az elhunytak számára. Ezért bőven tettek misealapítványt mindkét templom javára. így a Szentlélek kápolnához való kötődés az újkorban is erőteljes volt. A plébániatemplomot a különböző céhek kedvelték és ékesítették fel. Ők különböző oltárokat és oltárjavadalmakat hoztak létre. A szabó céh Szent Mihály oltárát pártfogolta.

20 Igen kedvelt volt a Mária oltár, melynek már a török hódoltság alatt is voltak földbirtokai. Ezeket 1767-ben Platthy András földbirtokos megpróbálta háborgatni, de ellenállásba ütközött. Oltárjavadalmait 1767-ben "pia legata"-nak mondták, ami eleve mutatja a birtok eredetét. A legare latin ige ugyanis a végrendeleti úton valakire hagyott javakat jelenti.

21 Az oltárjavadalmak esetlegesen nemcsak földet, hanem jobbágyokat is jelentettek. Hasonlóképpen volt oltárjavadalma a Szentlélek templomnak. Erről már 1459-ből van adatunk, amikor Bertalan pap volt az altarista.

22 Mivel ez ispotálytemplom volt, ennek oltárjavadalma még bőségesebb volt, mint a Szent Lőrinc templomé. így jöhetett létre az a helyzet, hogy nem a plébániatemplom, hanem a Szentlélek kápolna, az egykori ispotálytemplom lett Pásztón az egyik leggazdagabb földbirtokos. Földesúri jogai alá taksás jobbágyok és zsellérek is tartoztak, mely a XIX. században ugyancsak negatív irányban befolyásolta a plébános és hívek kapcsolatát, főleg a taksás telkek megváltása miatt.

23 Taksás jobbágyok egyébként a Szent Lőrinc templom földesúri joghatósága alatt is voltak. A Szentlélek ispotálytemplom rendelkezett a pásztói plébánián a legnagyobb javadalommal, mely alkalmasint a Szent Lőrinc templomot és a katolikus iskolát is kisegítette. A Szentlélek ispotálytemplom javadalmát az is növelte, hogy kiadása nem nagyon volt. A Szent Lőrinc templomhoz a hívek oly módon is kötődtek, hogy a különböző vallásos társulatok szorosabb kapcsolatot hoztak létre a templommal, mely ennek berendezésén is meglátszott. Említésre méltó a 18 Vis. Сап. 1766-1767. Eszterházy. 51. p. 19 Pl Pásztó, Régi iratok XVIII. sz. 1712-1799. 20 NML V. 702.1. Pásztó mezőváros hirdetési jegyzőkönyve 1718-1737. 29. p. 21 EFL Acta Ecclesiam et Parochiam Pasztóviensem tangentia Pe/77 jelzésű irat. - 4923/1890 22 EFL Acta Ecclesiam et Parochiam Pasztóviensem tangentia. Egy XVIII. századi vizsgálati jegyzőkönyvben található az 1459-es oklevél teljes másolata. Közli: Soós 7-11, a javadalmakat ld. még Kandra III. 155. p. 23 EFL Pásztó 1831, 2050/1873, 1324/1874, 1564/1875 és még sok más irat a XIX. századból ugyanezen tárgyi sorozatban. 392