Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Lengyel Ágnes: Szempontok a palóc népi vallásosság kutatásához

A vallásnéprajzi ismeretek gyarapodása során újabb és újabb tárgycsoportok kerültek a látókörbe és ezzel új, sajátos megvilágításba helyeződött a magyar népművészetnek a szakkutatásban kialakult képe, s új hangsúlyok kijelölése vált szükségessé.

25 Emellett a reprezentációs, ünnepi tárgyak további bemutatására, a szabadtéri szakrális építmények, szobrok, képek, a teljes templomi berendezések módszeres számbavételére volna szükség. A templomnak művészi hatásán és kultikus jelentőségén túl is mutatkoztak a népi vallásossághoz kapcsolódó vonásai, mint például építésének intenciója, a templom és a közösség viszonya, a kultuszhoz kapcsolódó feladatkörök, az ülésrend és ennek átalakulása. Feltétlenül érdemes volna a palóc patrocíniumoknak, tehát a templomi védőszenteknek a vizsgálata is, melyben a kezdeti kutatások nógrádi területen már megtörténtek. A Palócföld zömmel katolikus palóc-barkó lakossága az északi népterületen központi helyet foglal el, keleten, észak-keleten a borsodgömöri református népcsoporttal határos. A vallási felekezethez tartozás ezen a vidéken általában egybeesett a nemzetiséggel: a magyarok zöme katolikus, illetve kisebbrészt kálvinista, Gömörben akadnak evangélikusok is. A szlovákok többsége katolikus, kisebb részük evangélikus, Zemplénben kálvinista szórványai is vannak. A németek is katolikusok vagy kis részben evangélikusok. E vallások egyszersmind endogám csoportokat is jelentettek, és az eltérő vallás még akkor is konzervált, ha egy-egy csoport kétnyelvű volt. A vallások szerinti házasodás, az aprófalvas települések, amelyeknek csak egy-egy nagyobb községben voltak közös plébániái, azt eredményezték, hogy a szokások, a viselet és egyéb hagyományok is közösen formálódtak, így a meglehetősen mozaikszerű Felföldön kisebb egyházi körzetek (pl. plébániák) homogén foltjai találhatók.

26 A palócok jellegzetes katolikus népcsoportnak számítanak.

27 Migrans csoportjainak gúnynevéről a tahó (dahó, tohó) szóról, a 'durva, buta, műveletlen' jelentése mellett 1886-ban feljegyezték "római katolikus, pápista" értelmezését is.

28 A térség legkedveltebb búcsújáróhelyének tartott Mátraverebély-Szentkút 1836. évi ismertetésében Jordánszky Elek azt hangsúlyozta, hogy a palócok az elmúlt évszázadokban mindvégig megmaradtak katolikusnak. A népcsoport egyik első ismertetője Reguly Antal szintén azt jegyezte meg: "Mátra non recipit verbum Dei, nem lett protestánssá." Istvánffy Gyula 1909-ben felkeresett 14 nyugat-borsodi községet annak tisztázása céljából, hogy e vidék palócságának életmódja megegyező-e a mátraalji palócokéval, » V.o. Limbacher 1999.113-121. 26 Katona 1990.154-155. 27 Bárth 1990. 336. 2» Paládi-Kovács 1989. 176 380