Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Lengyel Ágnes: Szempontok a palóc népi vallásosság kutatásához

és hogy valamennyi palóc csak katolikus vallású-e vagy vannak köztük más felekezetűek is. Megállapította, hogy e protestáns falvak is palócok. Ez a kérdés ilyenformán a palócok kutatásában összefüggött a területi kérdések vizsgálatának igényével is, és még a jövőben is további történeti, településtörténeti, statisztikai, felekezettörténeti kutatások szükségesek tisztázásához. A vallási felekezethez tartozás sok tényezőtől függött. A katolikus egyház kiterjedt birtokkal és jelentős központokkal (Esztergom, Vác, Gyöngyös, Eger stb.) rendelkezett, s ezért egyes magyar népcsoportok: a barkók és a matyók, a palócok egyház-közeli csoportjai sohasem tértek át protestánsnak. Másokat az ellenreformáció során részben közvetve, a nagybirtokosokon keresztül, részben pedig közvetlenül, térítéssel tereltek vissza a katolikus egyház kebelébe.

29 Az egri püspökség, káptalan és papi szeminárium birtokain erőteljesen érvényesítették a "katolikus népesedéspolitikát", aminek következménye a református közösségek elvándorlása lett a heves-borsodi Tiszatájon. A Heves-borsodi síkságnak a XVIII. század elején kiformálódott népesedési képe az 1730-as évektől kezdve fokozatosan megváltozott, és olyan népes katolikus települések fejlődtek ki rajta, amelyek fogadni tudták a Palócföldről elvándorolt családokat.

30 Igen fontos tényezőként jelentkezett a gyöngyösi, füleki, szécsényi és még az egri középkori ferencesség hatása is. E palóc területen, éppúgy, mint Csík vagy Szeged környékén meghatározó volt a ferences obszer-vancia jelenléte, aminek következtében e vidékek "az apokrif hagyományok sűrűsödési pontjai"-nak számítanak.

31 A ferencesek a XVI-XVII. században már Mátraverebély-Szentkúton is ott voltak, és 1772-től a kegyhely gondozását hivatalosan is átvették. A hozzájuk kötődő népesség nem tért át a protestáns vallásra, ellenben körükben jámbor társulatok, harmadrendek jöttek létre, melyeknek néprajzi vizsgálata terén szintén sok még a tennivaló.

32 A katolikusok népi vallásgyakorlatában sok középkori, illetve barokk forma konzerválódott, megfigyelhetőek ezek például a búcsújárás jelenségei között. "Talán sehol nincs olyan buzgó búcsújáróhagyomány, még talán manapság is, mint itt a palócoknál" - írta Bálint Sándor az 1960-as években.

33 A Felföldön voltak például a leglátogatottabb, részben középkori, jórészt a barokk korból eredő búcsúhelyek (Mátraverebély-Szentkút, Hasznos, Máriabesnyő, Egerszalók, Eger és több más). Többfelé is fakadtak varázserejű (csodatevő) források. A szocializmus idején eltiltott és pusztulásnak indult búcsújáróhelyek w Katona 1990.155. я) Paládi-Kovács 1989.172. sí Lammel-Nagy 1985. 554. и Vö. Bálint 1987. 28. » Bálint 1967.119. 381