Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Lengyel Ágnes: Szempontok a palóc népi vallásosság kutatásához

leírásáról is szó van.

18 Ennek megfelelően, a palóckutatás során létrehozott adattárban bizonyára sok, még feldolgozatlan adat halmozódott fel. Egy palóc kirajzású Szolnok megyei faluról, Zagyvarékasról úttörő jelentőségű monográfiát készített Pócs Éva, 1964-ben. Szintén ő, valamint Hoppal Mihály közölt adatokat két szomszédos nógrádi palóc faluból, Nógrádsipekről és Varsányból.

19 Fejős Zoltán 1985-ben megjelent néphit monográfiája Karancskesziből újabb mérföldkő a térség vallási néprajzának kutatásában.

20 Jádi Ferenc és Tüskés Gábor 1986-ban újra vizsgálat alá vette a hasznosi Csépé Klára látomásait, tudományközi megközelítéssel, immár mentesülve a politika korábbi függőségétől.

21 Az 1980-as évek közepén indult a történeti Gömör megye néprajzát bemutató könyvsorozat kiadása, Ujváry Zoltán vezetésével. A néprajz különböző ágazatait, ökológiai összefüggéseit bemutató kötetek a népi vallásossághoz is sok hasznos adatot tartalmaznak. Az 1980-as évek utolsó harmadától folyik a nógrádi népi vallásosság módszeres kutatása, melynek során a búcsú, búcsújárás, imádkozási szokások, szakrális építmények, kiemelkedő egyének, vallásos népművészet, népi írásbeliség, vallásos ponyvanyomtatványok és a pásztorművészet vallásos összefüggéseinek bemutatására került sor. 1996-ban a palóc népi vallásosságot bemutató kiállítás készült, melynek könyvváltozata is megjelent.

22 Munkánkban összekapcsoltuk a folklórkutatás és a muzeológia tárgyi gyűjtésének eredményeit, hogy minél teljesebb képet rajzolhassunk térségünk népi vallásosságáról. Utaltunk arra a körülményre, hogy a múltban múzeumi gyűjtemények gyarapításakor nem mindig érvényesülhetett a népi vallásosság szempontjainak tudatos figyelembevétele. A begyűjtött tárgyi anyag számbavételekor körültekintésre int a feltáratlan, gyűjteményekbe nem került anyag vélhető nagysága, és zavaró tényezőt jelentenek a pontosabb földrajzi adatolás nélkül gyűjtött tárgyak. A vallásos népéletnek és kultusznak a tárgyi világgal való kapcsolatát részben a templomi művészetben, részben a népművészet egyes elemeiben fedezhetjük föl. E téren nagy segítséget nyújtanak a művészettörténeti kutatás eredményei, melyek már nagyrészt föltárták a régi és legtöbbször szakrális eredetű művészeti emlékeket.

23 Nógrád, majd Heves megye műemléki topográfiái főként művészettörténeti oldalról segítették a térség népi vallásosságának megismerését.

24 '« Jávor 1970. i9 Pócs 1964; Hoppal 1982. 2» Fejős 1985. 2i Jádi-Tüskés 1986. 22 Lengyel-Limbacher 1997. 23 Bálint 1987. 34-35. 2i Dercsényi 1954; Dercsényi-Voit 1969,1972,1978.