Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

példái, az erdőhasználat történetileg kialakult formái és az ősi hagyomá­nyokra utaló sajátos erdővédelem lehetővé tenné, hogy ezen a tájon, vagy ezen a tájon is létrejöjjön egy szabadtéri erdő-múzeum. Tudjuk, hogy or­szágos viszonylatban is nagyon hiányzik. Természetesen alapos előkészí­tésre lenne szükség. Számba kell venni a külföldi tapasztalatokat, a regio­nális lehetőségeket, a szlovákiai példákat. Erdészek, történészek, irodal­márok, a néprajz, a földrajz, a vízrajz, a térképészet, a botanika és sok más tudomány képviselői együtt gondolkozására és közös munkájára lenne szükség. Addig is érdemes volna összegyűjteni az erdő-neveket, az ősho­nos fákat és növényeket. Össze kellene írni és védetté nyilvánítani a régió történeti tájait. A történeti táj olyan terület, amely emlékezetes történeti esemény színhelye, híres legenda vagy eposz ihletője, híres festmény témája. Egyetemes és nemzeti értelemben egyaránt igényes feladat a Palóc­föld történeti kertjeinek számbavétele, nyilvántartása és majdani rekonst­rukciója. A kert a civilizáció és természet közötti szoros kapcsolat kifejező­je. A világ idealizált képét fejezi ki koronként változó formában. Racioná­lis igényeket szolgál, mint a kolostorkertek és orvosi kertek gyógynövé­nyei, a lovagkertek testet, lelket üdítő növény együttesei. De ugyanakkor eszmei, erkölcsi értékeket fejez ki, a világ egységének kozmikus értelmét tükrözi. Milyen volt a palóc táj gyümölcsöskert kultúrája? Gyógynövénye­inek világa? A palóc népi vallásosságban rendkívül erős a szakrális kifeje­zőkészség a virágok szimbolikus jelentéseiben. Mit fejeztek ki az élet for­dulataihoz kötött növények és virágok rontást űző, életet, szerelmet, egészséget, gyermekáldást biztosító hiedelmei és ősi mítoszai? Rekonstruálni kellene a kastélyok, udvarházak kertjeit. Tudom, hogy évekkel ezelőtt elkezdődött a szécsényi Forgách kastély parkjának rekonstrukciója. A sziráki Teleki kastély kertjéhez történeti értékek fű­ződnek. A történeti kertek chartája, a Firenzei Charta kimondja, hogy a tör­téneti kerteket, mivel műemlékek, a Velencei Charta szerint kell védeni. 76 A történeti ökológia regionális lehetőségei kiaknázásában nagy fel­adatai lehetnek az ifjúságnak. Az iskolák feltérképezhetik közvetlen környe­zetük földrajzi neveit, összeírhatják az erdő-, dűlő-, és mezsgyeneveket. Ösz­szegyűjthetik a környezetük mikroklímájára vonatkozó emlékeket és írásbeli feljegyzéseket. Felkutathatják amit a költők és írók tájukról megörökítettek. 7ft SURÁNYI Dezső: Biokertek a XVII. században. Bp.1987.- ŐRSI Károly: Az elmúlt tíz év műem­léki munkái a magyarországi történeti kertek védelmében. -KOSA Géza: A magyarországi tájkertek dendrológiai értékei. -HAJÓS Géza: Az osztrák történeti kertek védelmének lehetőségei és határai a barokk kertek példáján. - Veronika, VÁGENKNECHTOVÁ: Történeti kertek Szlovákiában - SZA­BÓ T. Attila: Erdélyi történeti kertek egy növénybiológus szemével.- ALFÖLDY Gábor: Az 1995­1999 között megjelent, kerttörténettel foglalkozó önálló kiadványok jegyzéke. Valamennyi tanul­mány: Történeti kertek, Kertművészet és műemlékvédelem. Szerk. GALAVICS Géza 372

Next

/
Thumbnails
Contents