Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)
A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei
példái, az erdőhasználat történetileg kialakult formái és az ősi hagyományokra utaló sajátos erdővédelem lehetővé tenné, hogy ezen a tájon, vagy ezen a tájon is létrejöjjön egy szabadtéri erdő-múzeum. Tudjuk, hogy országos viszonylatban is nagyon hiányzik. Természetesen alapos előkészítésre lenne szükség. Számba kell venni a külföldi tapasztalatokat, a regionális lehetőségeket, a szlovákiai példákat. Erdészek, történészek, irodalmárok, a néprajz, a földrajz, a vízrajz, a térképészet, a botanika és sok más tudomány képviselői együtt gondolkozására és közös munkájára lenne szükség. Addig is érdemes volna összegyűjteni az erdő-neveket, az őshonos fákat és növényeket. Össze kellene írni és védetté nyilvánítani a régió történeti tájait. A történeti táj olyan terület, amely emlékezetes történeti esemény színhelye, híres legenda vagy eposz ihletője, híres festmény témája. Egyetemes és nemzeti értelemben egyaránt igényes feladat a Palócföld történeti kertjeinek számbavétele, nyilvántartása és majdani rekonstrukciója. A kert a civilizáció és természet közötti szoros kapcsolat kifejezője. A világ idealizált képét fejezi ki koronként változó formában. Racionális igényeket szolgál, mint a kolostorkertek és orvosi kertek gyógynövényei, a lovagkertek testet, lelket üdítő növény együttesei. De ugyanakkor eszmei, erkölcsi értékeket fejez ki, a világ egységének kozmikus értelmét tükrözi. Milyen volt a palóc táj gyümölcsöskert kultúrája? Gyógynövényeinek világa? A palóc népi vallásosságban rendkívül erős a szakrális kifejezőkészség a virágok szimbolikus jelentéseiben. Mit fejeztek ki az élet fordulataihoz kötött növények és virágok rontást űző, életet, szerelmet, egészséget, gyermekáldást biztosító hiedelmei és ősi mítoszai? Rekonstruálni kellene a kastélyok, udvarházak kertjeit. Tudom, hogy évekkel ezelőtt elkezdődött a szécsényi Forgách kastély parkjának rekonstrukciója. A sziráki Teleki kastély kertjéhez történeti értékek fűződnek. A történeti kertek chartája, a Firenzei Charta kimondja, hogy a történeti kerteket, mivel műemlékek, a Velencei Charta szerint kell védeni. 76 A történeti ökológia regionális lehetőségei kiaknázásában nagy feladatai lehetnek az ifjúságnak. Az iskolák feltérképezhetik közvetlen környezetük földrajzi neveit, összeírhatják az erdő-, dűlő-, és mezsgyeneveket. Öszszegyűjthetik a környezetük mikroklímájára vonatkozó emlékeket és írásbeli feljegyzéseket. Felkutathatják amit a költők és írók tájukról megörökítettek. 7ft SURÁNYI Dezső: Biokertek a XVII. században. Bp.1987.- ŐRSI Károly: Az elmúlt tíz év műemléki munkái a magyarországi történeti kertek védelmében. -KOSA Géza: A magyarországi tájkertek dendrológiai értékei. -HAJÓS Géza: Az osztrák történeti kertek védelmének lehetőségei és határai a barokk kertek példáján. - Veronika, VÁGENKNECHTOVÁ: Történeti kertek Szlovákiában - SZABÓ T. Attila: Erdélyi történeti kertek egy növénybiológus szemével.- ALFÖLDY Gábor: Az 19951999 között megjelent, kerttörténettel foglalkozó önálló kiadványok jegyzéke. Valamennyi tanulmány: Történeti kertek, Kertművészet és műemlékvédelem. Szerk. GALAVICS Géza 372