Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)
A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei
Csodálatos kincsesbánya nyílik meg előttük. A szinte játszva elvégzett feladatok öntudatlanul is megismertetnek a természeti viszonyok változásával és környezetük értékeivel. Mikszáth leírását olvasva a kékkői erdőről együtt érzékelhetik a természetet és a történelmet. „Különös világ az erdő mélye, más növényekkel, más bogarakkal, más lepkékkel. Hát még ez az erdő, amelyhez annyi legenda és emlék fiíződik! Egy tölgyfán ez a név látható kivágva, hogy „Christina." Kegyeletes kezek gondoskodtak századokon át, hogy a fölírás épségben megmaradjon az elkérgesedett, elgümősödött faaggastyán oldalán, mert a jó vitéz poéta, Balassa Bálint vágta azt ki oda „töröknyúzú"-késével, amikor irtanak Urunk után nyolcvanat másfélezer fölött." A környezetvédelmi iskolai programok kiteljesítésében az Erdő Múzeum felbecsülhetetlen terepül szolgálhatna. Manapság, amikor egyre gyakoribb, bugyutának tűnő, valójában nagyon is ravasz TV programok éppen az emberi agy legcsodálatosabb képességét, a jelenségeket összekapcsoló, elvonatkoztató, absztraháló, és analizáló képességét zúzzák szét, akkor a történeti ökológiának saját szűkebb célkitűzésén messze túlmutató jelentőségével is számolnunk kell. Amikor annyi minden rombolja legnagyobb kincsünket, a gyermekek és az ifjúság kreativitását, önálló gondolkozási képességét, akkor bűn lemondani a történeti ökológiáról. Egyszóval, miként korszakfordulókon megfigyelhető, ismét újat várnak a történettudománytól. Röviden azt, hogy minél közelebb férkőzzön a végtelenül bonyolult valósághoz, s a történelem ne a felejtés művészete legyen, hanem a jövő emlékezetéé. A kultúrák közös lényege, hogy az élet, a túlélés tapasztalatait a humánum esszenciájában és a racionális tudás felhalmozásában, egymásba forduló kettős vonalon viszik tovább évszázadról évszázadra. Hitvilágok, vallások, erkölcsi parancsok, szimbólumok, szokásrendek a visszakapcsolás, önkorlátozás kölcsönös kommunikatív képességével és a nemzeti kultúrák végtelen variációiban, de a folytathatóság közös kódrendszerében. Feltétele a kultúra szerkezeti egyensúlya, a természet és az ember, a tapasztalat, érzelem, erkölcs, a tudomány, a humánum és a technika, általában a dolgok egységben látásának képessége. 373