Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

Egybevág az országos helyzettel az is, hogy a faszénégetés ugyancsak a 18. század második felében futott fel, és a Mátra, a Bükk völgyeiben a falvak lakói a földművelés mellett faszénégetésből éltek. M Különösen egybevág az országos jelenségekkel a kritikus tömegű hamuzsír égetés feltűnése. A hamuzsír a szappangyártás és az üveggyártás nélkülözhetetlen anyaga. Nagy tömegű bükk és cserfából nyerhető. Az üveghuták körül rendszeresen folyt ez a különösen nagy fapusztító tevékenység. Azonban a 18. század közepén új helyzet állt elő. Nemcsak a helyi üveggyártók és szappanfőzők számára égették a bükkösöket. A tőlünk nyugatra fekvő országokban gyakorlattá vált a hamuzsír behozatala, hiszen ezzel saját erdeiket védték. Mária Terézia királynő 1749. szeptember 22-én keltezve, a Helytartótanácsot utasította, hogy növeljék Magyarországon a hamuzsír termelését, mert a magyar hamuzsír iránt növekszik a kereslet és különösen a kitűnő angliai export hoz kincstári jövedelmet. Ezen a tájon a Szalajka-völgy számított a hamuzsír előállítás központjának, s nemcsak a parádi s más helyi üveghuták számára égették a fahamut, hanem a pesti kereskedőházak is felvásárolták. A Grassalkovich uradalom egyenesen kereskedelmi céllal főzetett hamuzsírt, és a szállítást a jobbágyok „forspont" kötelezettségével bonyolította le.

65 Tudjuk, hogy Zrínyi Miklós és II. Rákóczi Ferenc a kereskedelmi és a hadi szállításban már meg akarta szüntetni a parasztságot rettenetesen sújtó ingyen fuvart, s bevezette a készpénzzel vagy kereskedelmi lehetőséggel fizetett módját a fuvarozásnak. Most azonban nem a feudális rendi viszonyok megmerevedése, ami figyelmünket felkeltheti a jobbágyszolgáltatási kötelezettségként lebonyolított nagymértékű hamuzsírszállításnál. Tudjuk, hogy az ország más területén, a Bakonyban és Somogy vármegyében a parasztgazdák felismerték, „erdeík halálmítéltségét" a hamuzsír kereskedelem, a rablógazdálkodású bérletek miatt. A Királynőhöz beadott kérvények a drámai viszonyokról tanúskodnak: "hányszor csak látjuk fájdalommal tapasztaljuk, hogy a siralomra érdemes Kaberdőt nemcsak hogy kipusztítják, hanem tönkreteszik."

66 A kárbecslő jegyzőkönyvek, a szerződések és a tanúvallomások jelzik, hogy tudatában voltak az erdőpusztulás méreteinek, hiszen a fiatal fák szolgáltatták a legtöbb és legjobb minőségű hamuzsírt. Több védelmi rendszabállyal is próbálkoztak. Meggyőződésem hogy a Palócföldön is érdemes lenne felkutatni hasonló dokumentumokat. De akár előkerülnek, akár nem, a kérdés nyitott marad. Benyomásaink szerint az erdőpusztítás ezen a tájon nem öltött olyan méreteket a 18. században, mint a Kárpát medence más vidékein. Pedig itt is M A nagy szakirodalmat is összefoglalta PETERCSÁK i.m. 1989, III. köt. 270-285. « PETERCSÁK, i.m. 293. 66 Feltárta: JUHÁSZ Lajos: A Vas megyei Farkas erdő a XVII. és XVIII. században. Különnyomat, Századok LXXI. (1937).Több hasonló beadvánnyal együtt HEGYI Imre: A népi erdőkiélés történeti formái. Bp.1978,109. 366