Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

pát medence általános helyzetén belül a Palócföld egyes kistájainak eltartó képessége és a régió ökológiai viszonyai? Vajon a 17-18. században a régióból az Alföldre történő népességkirajzásoknak a belső migrációnak mennyiben voltak ökológiai okai? Majd a 19-20. század fejleményei, amikor megjelentek a kis bányásztelepek, és érvényesültek az ipari központok vonzáskörzetei, mennyiben hatottak a népesség alakulására? A régió évszázadok kulturális értékeit sűrítette magában. Vajon nincs valami mélyebb összefonódottság abban, hogy ez a régió egységesen a kultúra archaikus vonásait őrizte meg, ugyanakkor a megújuló kultúra bölcsője is lehetett? Ez a régió Balassi, Gyöngyösy, Ráday, Madách, Nagy Iván, Mikszáth, Szabó Lőrinc szűkebb pátriája. Mocsáry Antal már 1826-ban felfedezte a történelem eltagadott szereplőjét, a természetet.

61 Mikszáth leírása a kékkői erdőről, és neves képzőművészek alkotásai változatosan bizonyítják, hogy ez a táj, mint a világ más tájai, az adott ország szellemi kultúrájának szerves részei. Mi volt ennek a tájnak a titka, hogy az utóbbi időkig rendkívüli embermegtartó és kultúraőrző erővel rendelkezett? A füstölgő Salgó A szenet, az új energiaforrást a Palócföldön nagyjából azonos időben, a 18. században fedezték fel, mint másutt is a Kárpát -medencében. Az energiaváltás ugyanúgy elmaradt, vagyis a 19. századra tolódott át, mint általában Magyarországon mindenütt. Bél Mátyás már tudott a nógrádi szénről, 1767-ben a füstölgő Salgó híre külföldre is eljutott, a következő évben a váci püspök nyitott is egy bányát Nódrádverőcén, sikertelenül. A bányászat ezen a tájon a Sajó völgyi barnaszénbányászattal együtt csak a 19. század második felében indul fejlődésnek.

62 A kiváló szakirodalom rámutatott az ismerős okokra is: tőkehiány és mindenekelőtt a szállítás nehézségei, ezen majd csak a vasút segít. Történeti ökológiai szempontból vizsgálva a Kárpát medence kagylójának hajlatában elhelyezkedő Palócföldet feltűnő, hogy mai ismereteink szerint az energiaváltás elmaradása nem okozott olyan szembetűnő természetkárosodást a 18. században és a 19. század elején, mint a Kárpát medence más tájain. Mi lehet ennek az oka? A kérdés annál inkább indokolt, mert ez a régió a 18. században a preindusztrializáció rendkívül jelentős területe volt. Üveghuták, fűrészmalmok, vaskohók bőségesen működnek a térségben.

63 61 MOCSÁRY Antal: Nemes Nógrád vármegyének Históriai, Geográphiai, Statistikai esmértetése. 1826. Hasonmás kiadás, 1982. - Vö.: PRAZNOVSZKY Mihály: Mocsáry Antal huszonhárom kérdése. Köszöntés. Szerk. SZVIRCSEK Ferenc, Salgótarján, 1998,24-26. « HORVÁTH István-PRAZNOVSZKY Mihály: Társadalom és termelés a reformkorban; SZVIRCSEK Ferenc: A bányászat hatása a teriilet gazdasági és társadalmi helyzetére. Mindkét tanulmány nagy irodalommal: Palócok, II. kötet, 99, 201-203. « SZVIRCSEK Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád vármegyében. Nógrád Megyei Múzeumok Evkönyve. 1982. 365