Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

országrész lakói között a kapcsolatot megteremtő végvárrendszer, kereskedelem, mezővárosi fejlődés területe is volt.

56 Sokszor elgondolkoztatott, hogy a palóc név a 17. század közepén természetesen jelen volt a történeti anyagban. A nagykőrösi nótárius 1656ból származó feljegyzése szerint: "Tíz pár gyöngyházas késeket vettem paloczóktul." Tíz pár kés az húsz darab, lehet, hogy a Gömör vármegyei iparűző mezővárosból származott, de lehet, hogy a palócok egyszerű kalmárok, közvetítő kereskedők, s a kés az akkor már virágzó stájer acél manufaktúra terméke, bár a gyöngyházas jelző további elgondolkoztatásra késztet. A másik adat ugyancsak a kereskedéssel kapcsolatos: 1663-ban a Duna melléki helységek Feketehalom nevű dombnál tartott összejövetelének határozataiban olvashatjuk: "Ha valamely lakos Gazda avagy szolga valakinek elad jószágot, kiváltképen Felföldi Palócznak, levelet adjon mellette." 1683-ban Debrecenből a „vásárra jött palótzok''-at emlegetnek.

57 A háborúk nagy pusztításokat tettek ezen a tájon. Az 1547, 155253. évi török hadjáratoknak 44 község esett áldozatul, Karancskeszit a 1617. században többször feldúlták. Az oszmán birodalmat visszaszorító háborúk különösen megviselték ezt a régiót. Sokan elmenekültek, de viszszatelepültek, túlélték a harcokat. Több falu teljesen elpusztult, de sok esetben, minden megpróbáltatás ellenére megőrizte a lakosság kontinuitását.

58 A magyar lakosságot súlyos, helyenként tragikus veszteségek érték, de pusztulása korántsem volt olyan nagymértékű és végzetes, mint a tradicionális történetírás állította. Csak példaként említem, hogy több nógrádi falu - Berény, Kazár, Keszi, Mihálygerge, Tarnóc, Becske, Herencsény - népe összesen 400 rajnai forinttal váltotta meg munka és egyéb szolgálati kötelezettségét földesuránál. Summát fizetett a Koháryaknak Legénd és Sóshartyán is.

59 A visszafoglaló háborúk után a Rákóczi szabadságharc viszonyai között Radványi Ferenc, Nógrád vármegye jegyzője, latin vármegye történetében a helyi vizsgálatokat összefoglalva ír 1710 körül a térség lakóinak gazdag állatállományáról. A gondos vizsgálatok szerint a lakosság anyagi viszonyainak változása kapcsolatban van a betelepítésekkel, és azzal, hogy csökkentek a legelők területei.

60 Mindez erősen indokolja a kérdést, hogy a 18. században hogyan alakult a régió népességszáma, a térségen belül milyen változatot mutatnak a Kár56 HEGYI Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995,111-117. •

S7 Valamennyi MANGA János: Palócföld. Bp., 1979, 5. ?íí BAKÓ Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában. Agria, Az Egri Dobó István Múzeum Évkönyve, XIX, 1982-1983. HAVASSY Péter: A palóc centrum falvainak gazdasága és társadalma a XVIII. században. Palócok, 1989, II. köt. 7-61. » Közli, VARGA, 1969,404. « Radványit is idézi: ZÓLYOMI JÓZSEF: Az állattartás ágazatai a Palócföldön. Palócok, 1989, III. köt. 99. Továbbá: BALASSA Iván: A palócok földművelésének jellemzői. Uo. 7-82. - A szlovákok átmeneti jellegű betelepüléséről, a különböző vallásúak anyagi viszonyainak eltéréséről: LENGYEL Ágnes: Fejezetek egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából. Nógrád Megyei Múzeumok Evkönyve, 1991. 285. 364