Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

Zobor-vidékiek, a nyugati palócok ismeretéhez járult hozzá, Nagy Iván hatalmas muzeális gyűjteményén kívül tudjuk, hogy egészen korán felismerte a Zagyva-vidéki népi énekek jelentőségét. Mocsáry Antalt már kifejezett ökológiai gondolkozás jellemezte.

51 Mindenekelőtt azonban a Bakó Ferenc szerkesztésében megjelent magisztrális négy kötetes mű, a Palócok tanulmányai adnak gazdag tájékoztatást a demográfia, a nyelvészet, a néprajz, a gazdaságtörténet, szokásrend, rítus, folklór és más területekről.

52 Úgyszólván maga a kutatás tárgya alakította ki azt az interdiszciplináris műhelyt, amely eleve alapvetésül szolgálhat a történeti ökológiai kutatások számára. Széleskörű tájékoztatást nyújt és rengeteg információval szolgál a Népi vallásosság a Palóc földön című nagyigényű áttekintés.

53 Tehát megvan az alap, hogy aki maga sajnos nem végezhetett eredeti kutatásokat a Palócföldön, tehessen néhány észrevételt a történeti ökológia regionális lehetőségeiről. A következőkben ezekre a tanulmányokra építek. Ezen a földrajzi és gazdasági tekintetben egyaránt átmeneti jellegű területen szerteágazó gyökérzetű nép élt, s ugyanakkor egységesen a kultúra archaikus vonásait őrizte meg.

54 Országos összevetésben is különleges, hogy a nagyon alapos vizsgálatok szerint a gyermekáldás elfogadása meghatározó jelentőségű volt, és a születésszabályozás általában csak a második világháború után mutatható ki.

55 Okai között a gazdasági, társadalmi, vallási viszonyok gondos elemzéséhez történeti ökológiai szempontból egy kérdés kapcsolható. Vajon milyenek voltak a régió népességeltartó viszonyai? Hogyan változtak az évszázadok folyamán? A régió a síkvidék és hegyvidék találkozásánál fekszik, a 16-17. században itt húzódik a végvárrendszer, a lakosság rengeteget szenvedett, kétfelé adózott, s a Mátra mögötti területeken is ki volt téve a törökök állandó betöréseinek. Két évszázadon át a végvárvidék, egyben határsáv, kultúrák érintkezésének területe. A várak körül szabad parasztok éltek. Heves, Gömör vámegyék északi részein kisnemesi falvak húzódnak, számottevő mezővárosok, vasművesek, és kereskedők, mert itt futott végig az úgynevezett vásársáv is. Kialakult itt egy rendkívül művelt köznemesi réteg is. A megosztottság másfél évszázadában ez a régió a három 51 MOCSÁRY Antal: Nemes Nógrád vármegyének Históriai, Ceographiai és Statisztikai Esmértetése. I-IV. köt. Pest, 1826. - PRAZNOVSZKY Mihály: Mocsáry Antal huszonhárom kérdése. Köszöntés, 1998,24-26. » Palócok. Szerkesztette: BAKÓ Ferenc, I-IV. köt. Eger, 1989 - PALÁDI-KOVÁCS Attila: A palócföld kiterjedése, Vö: Palóc kirajzások. BAKÓ Ferenc: A palóc népesség kialakulása és településformái. I. kötet. PETERCSÁK Tivadar: Erdőhnsználat a Palócföldön III. kötet. Eger, 1989. 53 LENGYEL Ágnes- LIMBACHER Gábor: Népi vallásosság a Palócföldön. 1997. 54 Többek között: BARNA Gábor: Fejezetek a palóc néphitből. BAKÓ Ferenc: A palóc etnikai és műveltségi csoport fő jellemzői. Palócok, 1989, IV. köt. 55 „A legutóbbi időkig változatlan az a nézet, miszerint kell a gyermek, aki értelmet ad egész életük munkájának, megkockáztatom azt a következtetést, hogy ha olyan erős igény lett volna a palócok körében is a gyermekszám korlátozásának, mint a köztudottan korán egykéző vidékeken, kedvezőbb gyűjtési eredményekre kellene jutnunk. KAPROS Márta: Születés. Palócok, 1989, IV. 12,16, 76. 363