Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

az erdők és a következetlen folyószabályozások megszüntették a lakosság évszázados vízgazdálkodási rendszerét. Nem követték útépítések a megkétszereződött lakosság igényeit. Késett az intenzívebb mezőgazdasági termelés. Rövidtávú gazdasági érdekek érvényesültek. Bizonyos, hogy a következő évszázad, a polgári átalakulás kora, a Kárpát-medence leromlott természeti viszonyait, mint megoldandó feladatot kapta örökül az előző évszázadtól. Méltán állítható: korabeli értelemben vett korszerű ökológiai szemlélettel kezdtek hozzá, hogy segítséget nyújtsanak a Kárpátmedence természeti csapásoknak kitett tájainak, mely "ma köztudomás szerint mindinkább sorvadásnak indul elibe."

49 Az energiaváltás elodázhatatlan szükségét Széchenyi István lényegre láttató tömörséggel fogalmazta meg: "Hadd éljenek áfák, hadd jöjjön napvilágra a kőszén. "

50 A Palócföld Hogyan helyezkedik el a Kárpát medence ökológiai térképén a Palócföld? Az Északi-Kárpátok, és a Magyar középhegység régióját, völgyeit, hegyeit medencéit magába foglaló Felföld része. A központi palóc táj, Nógrád vármegyében a Karancsalja vidéke, az Ipoly, a Rima, a Bán vize, a Sajó, az Eger patak és a völgyfő mögötti vízválasztó dombság. Hogyan alakította a táj a palócokat és a palócok hogyan használták a természetet, hogyan alakították a tájat? A szerteágazó gyökérzetű nép, miként maradt a 19-20. századra is viszonylag egységes? Hogyan alkalmazkodtak a természeti környezethez? A jellegzetes aprófalvas település vajon nem a domborzati viszonyok, megélhetési lehetőségek nyomán szilárdult meg? Kazár, Mátraszőllős határában középkori apró települések voltak. Hogyan, milyen rendszerben alakultak ki a falucsoportok? Jellemző a települések viszonylagos állandósága, a néptömb kompakt jellege és az állami egyházi igazgatás folytonossága. A lakosság felekezeti egysége: a lakosság többsége katolikus. Meggyőző vélemény, hogy a Palócföld mint tájfogalom világosan elkülönül a Felföld nagytáji fogalmától. Észak-Magyarországnak a Garamtól a Hernádig terjedő része a szlovák nyelvhatár és az Alföld között, jól körülhatárolható hatalmas terület. Az egész Nógrád vármegyét Pest, Heves, Borsod-Zemplén, Szolnok vármegyék egy részét felölelő térségre a kistájak sokfélesége, a változatosság jellemző. A régió sajátos arculata a mikro-tájak összességéből rajzolódik ki. Történetéről kiváló kutatók sora hatalmas ismeretanyagot gyűjtött össze. Az irodalmi, történelmi és főleg a néprajzi kutatások hatalmas mennyiségű ismeretanyagot halmoztak fel. Bél Mátyás, Reguly Antal eredményei beépültek a kutatásba. Úttörő munkát végzett a 19. század két kiemelkedő történetírója: Ipolyi Arnold a 49 Gr. SZÉCHENYI István: Eszmetöredékek különösen a Tisza-völgy rendezését illetően. Pest, 1946. Vö.; DEÁK Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. Bp., 1996. 50 Gr. SZÉCHENYI István: Pesti por és sár. Vö.: KAÁN, 1929,13. 362