Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

az addigi 800 öl fa helyett háromezret kell szállítani.

38 Fűrészmalmok vízi hajtással már az előző századokban is működtek a földesúri, kincstári, városi és bánya gazdaságokban. De most lesz általános gróf Csáky Imre (1672-1732) kalocsai érsek és váradi püspök belényesi udvarbírájának utasításában olvasható követelmény: a fűrész éjjel-nappal járjon, s ha a heti kvótánál kevesebb deszkát készít, a kárt meg kell fizetnie.

39 Stájerországból rendszeresen jártak át felvásárlók, hogy Somogy erdőségeiből ellássák a stájer papírmalmok és faiparosok szükségleteit. A bükkösöket különösen pusztító hamuzsírkészítést a kormányzat kezdetben ösztönözte az ausztriai bőripar és az angliai piaci konjunktúra miatt. A 18. század első felének utolsó évtizedében 4 millió katasztrális hold erdő semmisült meg a bányák körül és a hamuzsírfőző körzetekben.

40 A kormányzat, a vármegyék, a földesurak, a falvak egyaránt érzékelték, hogy fogynak az erdők. Mária Terézia központi erdőrendtartása, a szakszerű erdőgazdaság bevezetésével már előrehaladott folyamatot próbált megállítani.

41 Mit tehetett a kor kiválóan képzett erdésztársadalma? Az ugyancsak a kívánalmaknak megfelelően felkészült, a nyugati világ gazdálkodásáról jól tájékozott jószágkormányzó réteg? A kamarai birtokokon és néhány nagybirtokon megvalósított erdőgazdálkodás? A fatelepítési akciók? A század utolsó évtizedeiben egymást érik a vészjósló diagnózisok: az erdőket tékozolják, pusztítják, pedig az erdők az ország felbecsülhetetlen kincsei és ha nem becsülik őket, az ország fátlan pusztassággá válik, "...méltán félni lehet, hogy az egész haza, azon tájakban is, melyek még erdőkkel bővelkednek, idő jártával fábul szűkölködni" fognak.

42 A vármegyék felterjesztései az erdőpusztítás riasztó híreiről tudósítanak, így pl. Abaúj, Torna és Sopron vármegye 1788-ban egyaránt kéri a Helytartótanácsot, hogy szabályozza és védje a közös erdők használatát és vessen véget az erdők önkényes kirablásának. A Kárpát-medencében a 18. század második felére olyan nyilvánvaló lett az erdők pusztulása, hogy Mária Terézia, majd II. József is a kecskék kiirtását latolgatta. Debrecen városi tanácsának az erdőt kiélőket és pusztítókat sújtó büntetései egyenesen az ősi mítoszok világát idézik 38 Imhof jelentése 1749. június 4-én a bányák pazarló fafogyasztásáról és a szükséges takarékoskodásról: PECH, 1964. 264-267. » TAGÁNYI Károly (szerk.): Magyar erdészeti oklevéltár. 1-3. köt. Bp., 1896. 1. köt. 646;MÁLNÁSI, 1933,128-133. "о HEGYI Imre: A népi erdőkiélés formái. Bp., 1978, 108-113. CSŐRE Pál: A magyar erdőgazdálkodás története. Bp., 1980.- FRISNYÁK Sándor: Magyarország történeti földrajza. Bp., 1992. 75.- WELLMANN, 1979. 82., 90 -91., 173.,- JAKÓ Zsigmond : A magyarpataki és a Mini hamuzsírhuta története. Bukarest, 1956. 41 MAGYAR Eszter: Magyarország erdőgazdálkodása a 18. században. In: Európa híres kertje. 1993. 141-164 42

A Festetics birtok erdőrendtartásából. 1772. Feltárta: HAÁSZ Gabriella. Szakdolgozat 360