Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

Célok és módszerek Az embert a történeti ökológia az ökoszisztéma szerves részének tekinti, tehát a társadalom és a környezet bonyolult kölcsönhatását rendszerezetten kell értelmeznie. Fel kell tárnia, hogy miként élt együtt és hatott egymásra a természet és a társadalom a történeti idő különböző korszakaiban. Ez differenciált vizsgálatokat követel. Számolni kell a természeti tényezők olyan objektív, az emberi beavatkozástól független folyamataival, mint például az éghajlat, az időjárás vagy a hegyvidék és a síkság életkörülményeket meghatározó adottságai. Ugyanakkor vizsgálnia kell ezeknek a társadalmi együtteseknek életmódját, termelési rendszerét meghatározó, az egyén higiéniai viszonyait, pszichikai körülményeit és önkorlátozó készségét befolyásoló hatásait és szubjektív visszajelzéseit. Azt, ahogy az emberek feldolgozták élményeiket, s a társadalmi együttesek ezeket beépítették szokásrendjeikbe vagy megfogalmazták a mítoszok, a vallás, az irodalom, a képzőművészetek absztrakciós nyelvezetén. Fel kell tárnia az adott civilizációs szinten a területek eltartó képessége, az energiaforrások felhasználása, a népességszám alakulása és a termelési viszonyok közötti összefüggéseket, a természeti, ökológiai katasztrófák okait és következményeit, a természet kezelésének és védelmének módszereit. A történeti ökológia, mint integráló tudomány azt vizsgálja, hogy az évszázadok folyamán hogyan alakította a természet az embert, és az ember a természetet. Ez hatalmas területeket ölel fel. Már a letelepedés sem egyszerűen gazdasági kérdés, és tudjuk, hogy az egymást váltó korszakok természetkezelési tapasztalataikat a kultúrában felhalmozva adták át a következő generációnak. Legizgalmasabb talán azt vizsgálni, hogy miként határozta meg a táj az embert, és hogyan alakította az ember a tájat. Hogyan épülnek be az élmények, a természeti tapasztalatok és a tudományos természetismeretek a kultúrákba, kezdve az ember megjelenésétől az ókori folyómenti és mediterrán kultúrákon, a középkoron és a koraújkoron át, hogy kialakítsák az önkorlátozás mechanizmusait és a fenntartható fejlődés különböző módozatait.

7 Lényegét tekintve, és célkitűzéséből következően tehát a történeti ökológia szintetizáló tudomány. Olyan területen kell dolgoznia, ahol a 7 H. Th. BUKCLE: History of Civilisation in England. T: MI. London 1857-1861. - J. J. BACHOFEN: Das Mutterrecht. Eine Untersuchung über die Gynaikokratie der alten Welt nach ihrer religiösen und rechtlichen Natur. (Stuttgart, 1861) Továbbá: Versuch über die grabensymbolik (1859) Der Bar in den Religionen des Altertums (1863) Vö: A mítosz és az ősi társadalom. Válogatott írások. (Vál.: SARKADY J.) Budapest, 1978 - С RITTER:. Du Facteur historique dans la géographie en tant que science. Berlin, 1883. - J. G. FRAZER: The Golden Bough. Rövidített magyar kiadása: Az Aranyág. Ford: BODROGI T. - BONIS GY. Budapest, 1995. - P. VIDAL DE LA BLANCHE : Tableau de la géographie de la France. Paris, 1903. - L. FEBVRE: La Terre et l'évolution humaine. Paris.349