Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)
A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei
természet- és a társadalomtudományok közös munkájára van szükség, ahol nem nélkülözheti a különböző tudományok egyre inkább differenciálódó szakágazatai eredményeiből a legkisebb részletet sem. Szigorúan történeti megalapozottságot követelő tudomány, de nem zárkózhat egyetlen korszak, vagy évszázad keretei közé. Tudom, szinte lehetetlennek tűnő követelmény, hogy mondjuk az időszámításunk előtti kortól századunkig áttekintse valaki a végtelen időt. De ha már együttműködésről beszélünk, ez nem lehetetlen. Csak ki kellene alakítani a közös nyelvet. Ugyanez a helyzet, ha számba vesszük, hogy hányféle tudomány eredményére van szükség. Nem arról van szó, hogy valaki egyszerre legyen szakértője a földrajztudomány, botanika, természetföldrajz, biológia, filozófia, nyelvészet, irodalomtudomány, művészettörténet, néprajztudomány hatalmas területeinek. A polihisztorok kora már a múlt évszázadban régen lejárt. De közös szempontokat lehet, sőt szükséges is kialakítani. Jelentős segítséget nyújthat a számítógép, a világháló lehetőségei egyáltalán nincsenek kihasználva. A TV gyönyörű természet filmjei a humán ökológia szempontjaival gazdagítva nagy lehetőségeket rejtenek magukban. A realitások talaján maradva, a regionális történeti ökológia látásmódjával a turisztikában, idegenforgalomban teremthet új, a visszakapcsolások lehetőségeit is magában hordó irányzatot. A történeti ökológia hozzájuthat a modern agrártudományok, természettudományok leszűrt eredményeihez. Felhasználhatja, ha képes sajátos célkitűzései szerint alkalmazni a legkülönbözőbb szakágazatok, így a demográfia, a gazdaságtörténet, agrár-, ipar-, erdészettörténet, a településtörténet, várostörténet, hadtörténet, a heraldika, a régészet eredményeit. Az utóbbi időben kiderült, hogy a régi korok időjárási feljegyzései nem értékelhetőek a történeti földrajz, a klímatörténet, geomorfológia, a meteorológia tudományainak követelményei nélkül. Ugyanakkor a vallástörténet, iskola-, és neveléstörténet forrásai, az anyagi és szellemi kultúra tényei, a különböző művelődésfilozófiák, és a régi évszázadok sokféle államelméletei a társadalom és a természet együttélésének rengeteg, ma is nélkülözhetetlen tapasztalatát tárolják. A humán tudományok művelőinek saját világuk jobb megértéséhez nyújtanak izgalmas segítséget a földtudományok, a földtörténet, a növényföldrajz, a dendro-kronológia, a biogeográfia eredményei. Csak meg kell találnunk azokat a rétegeket, ahol például a bányászattörténet, a technikatörténet, a tudománytörténet, a tájtörténet, az etnogeobotanika, az ethnomedicina, a környezeti medicina gondolati alapjai és felismerései összefonódnak. A napjainkban annyira hiányzó, és egyre inkább hiányzó egységben látás kialakítását segítik a világképek, a szimbólumok, a képi és gondolatformák, a toposzok, az orvoslás történet, kertészet- és tájépítés történet eredményei. Különösen figyelemre méltó eredményekkel szolgálnak az egyes falvak, kistájak, tájegységek, régiók mikrovizsgálatai. A megismerés kiindulásául általában azt az időt érdemes kiválasztani, amikor már megfelelő 350