Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

Egyetem Segédtudományi Tanszéke és a Janus Pannonius Egyetem Pedagógiai Tanszéke is. Tanár és tanítóképző főiskolákon ugyancsak elkezdődött különböző formákban a történeti ökológiai oktatás. Az utóbbi években már több kutatóhelyen foglakoznak történeti ökológiával. A Budapesti Történeti Múzeum a kerttörténet-, az Egri Dobó István Múzeum a környezet és végvár - témakörökben rendezett jelentős, újabb kutatásokat elindító konferenciákat.

6 A visegrádi Mátyás király Múzeum rekonstruálta a középkori és reneszánszkori kertet. Tervezi a sárospataki Rákóczi Múzeum is, hogy kialakítja Patak történeti kertjeit. Nagy munkálatok folynak a fertődi Esterházy kastély kertjének 18. századi formában történő kialakítására. Méltó megemlíteni azt is, hogy a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület rendszeres és módszeres munkát végez, hogy az ifjúság körében kifejlessze a természettel való együttélés készségét. A történeti ökológia rendkívül dinamikusan fejlődő tudomány. Kialakultak vagy alakulóban vannak szakágazatai, így az ökoteológia, a környezeti régészet, dendrológia, a klímatörténet, a környezetvédelemtörténet. Alapvető követelményként alkalmazza a komparatív, a korrelációs s a statisztikai vizsgálatokat. Eljárásai közé tartozik a pollenanalízis, a gleccser vizsgálatok, a helynév vizsgálat, az évgyűrűmérések, az információs rendszerek vizsgálata. Felhasználja az őstörténet, ókor, középkor, kora újkor és legújabb kor, a kapitalizmus struktúrájának megfelelő történeti kutatási módszereket és követelményeket, ugyanakkor sajátos eljárásaival behatolhat a történelemnek a különböző szakágazatok és korszakváltások határvidékén fekvő területeire. Ilyenek például a természetvédő mítoszok, vallási parancsok továbbélésének folyamatai, a természetvédelemnek a termelési eljárásokba kódolt és tovább hagyományozott formái. Áttekintésem nem teljes, nem is az a célja. Csupán érzékeltetem, hogy a történeti ökológia ma erősen a széttagoltság, a szakágazati és funkcionális megosztottság állapotában van. Holott a történeti ökológia lényegét tekintve szintetizáló tudomány. A regionális történeti ökológiának éppen e szép tudományág integráló jellegének érvényesítésében lehet nagy jelentősége. Röviden szólnom kell tehát a történeti ökológia általánosabb célkitűzéséről, szemléletéről és eljárásairól is. 6 R.VÁRKONYI Ágnes: Környezet és végvár (Végvárrendszer és történeti ökológia kérdései a 16-17. századi Magyarországon.) In: Végvárak és régiók a XVI-XVII. században. Szerk.: PETERCSAK Tivadar és SZABÓ Jolán, Eger, 1993. Studia Agriensia, 14. - Különböző területeiről NAGY László: A magyar végvári katona és a természet.- JANKÓ Annamária: Végvárak az I. és II. katonai felmérés térképén. KELENIK József: A kanizsai védelmi övezet és természetföldrajzi adottságai a XVII. század 70-es éveinek végén. - PÁLFFY Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai. Valamennyi tanulmány: In: Végvár és környezet. Szerk. PETERCSAK Tivadar és PETŐ Ernő. Eger, 1995. Studia Agriensia, 15. 348