Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Limbacher Gábor: A palóc régió kutatási programja a jelenben

A célok megvalósításához vezető módszerek és körülmények elemzését, értelmezését a jelen keretek nem teszik lehetővé. E helyen az eredmények részletezése sem feladatunk. Összegzőén megállapítható, hogy a Palóc Kutatás négy kötetes összefoglalása a mai magyar néprajz legjelentősebb népcsoport monográfiája és archívuma, a nemzetközi irodalomban is ritka teljesítmény. A mű tematikus fejezetei biztos támpontot nyújtanak az összmagyar, illetve a kárpát-medencei áttekintések és szintézisek számára. Ezekkel együtt - Voigt Vilmos szavaival - „azt tarthatjuk a monográfia legnagyobb érdemének, hogy további munkára sarkall."

6 A Palóc Kutatás területileg csak az országhatáron inneni tömbszerű térségre vonatkozóan érvényesülhetett és valósulhatott meg. Cél és megvalósulás nem csak földrajzilag, tematikailag is egyenlőtlennek bizonyult. Például a folklór részt összefoglaló negyedik kötetet a szerkesztők monográfiának szánták, ám a végén nem érték el a kívánt teljességet. Legszembetűnőbb hiány a népi vallásosság elmaradása, emellett a népmese, hősepika, monda, legenda, szólás, találóskérdés, ballada, falucsúfolókfoglalkozásjellemzők be nem mutatása, aminek következtében továbbra sincs tüzetes áttekintés a palóc folklórról. De az anyagi kultúra területén is hiányoznak fontos fejezetek, mint a kerámia, szőlészet és borászat, kézművesség, népművészet, és egy-egy megjelent tárgyi téma esetében a kapcsolódó folklór vonások ismertetése (például a népművészethez társítható részekből stílus, ízlés, variálódás). A folklór kötetben megjelent fejezet a halálról és temetkezésről inkább csak vázlatnak tekinthető, és a néptánc fejezet terjedelme is kisebb a szükségesnél. A zenei szempontú népdal fejezethez szükséges volna egy szövegfolklorista által készített fejezet is. A kivándorlás és a XX. századi migráció, valamint részben ezzel összefüggésben az indusztrializálódás is kiterjedtebb kutatást és bemutatást érdemelne. Célszerű lett volna, ha a négy kötetes palóc monográfia önálló fejezetet szentel az akkulturáció, folklorizmus és - a palóc hagyományok viszonylag virulens jellege alapján - a mai folklór kérdésköreinek. Ugyanígy önálló fejezet lett volna indokolt a terület nemzetiségeinek: cigányainak, szlovák és német falvainak, zsidó és más jövevényeinek bemutatására. A kutatás segítésére hivatott palóc bibliográfia csak az 1970. év végéig szólóan ad tájékoztatást a megjelent művekről, amely már a nagymonográfia készítésekor is fáziskésést jelentett.

7 Az elmúlt másfél évtizedben a palóc, illetve palócföldi és szűkebbtágabb térségi kutatások folytatódtak, jelentősrészt enyhítve a fentiekben jelzett hiányokon. Bereznai Zsuzsanna népi vallásossághoz kapcsolható írásaitól és az Eger vidéki falucsúfolók bemutatásától Fajcsák Attila egri « VOIGT 1993-1994:32, PALÁDI-KOVÁCS 1993-1994:38. 7 VOIGT 1993-1994:33-34, BAKÓ 1993-1994:18, GUNDA 1993-1994:9,12, KOCSIS 1975. 311