Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Voigt Vilmos: Egy új palóckutatás az új évezredben

kötet jelent meg, hanem a következők anyagát is pontosan ismerhetjük, ez máris olyan kézikönyv, amelyet minden gyűjtő, minden fejezetíró határtalan mértékben használhat fel. Liszka József jóvoltából készen van a szlovákiai magyarság népi kultúrájának summázata is. Ez is vaskos monográfia, mégsem tér ki mindenre, mégkevésbé zár le minden vizsgálatot. Viszont ezer ötletet adhat hazai kutatóinknak is. A legjobbkor készült el, az új kutatás hajnalán, úgyhogy mindenben figyelembe vehetjük. Noha nem néprajzi szakmunka, inkább aktuális információgyűjtemény, mégis nélkülözhetetlen az a könyvsorozat (Magyarország megyei kézikönyvei), amelyben Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék adatai az 1990-es évek végi állapotban megtalálhatók. Ugyanehhez a sorozathoz tartozik a határainkon túli magyarokra vonatkozó kötet is (természetesen tüzetes bemutatásával a szlovákiai magyarságnak is). Minthogy az új palóc-kutatást és monográfiát magam egy igen modern áttekintésnek szeretném látni, külön érdeme e közigazgatási szempontból készült áttekintéseknek, hogy szinte minden olyan adat megvan bennük, amit nekünk nem fáradságosan összekeresni, nem is idézni, hanem felhasználni és interpretálni kell. Ha például itt 10 nagyalakú nyomtatott lapon olvashatjuk Bátonyterenye "közszolgálati és gazdasági adattárát," ahol megtaláljuk, hány zöldséggyümölcs bolt, hány szálloda van, hogy egy videotéka, egy szolárium és egy kozmetikus működik, van ezen kívül két (vagy három?) női fodrász és egy férfi fodrász - akkor az akkulturációról és az urbanizációról pontosabb képet kapunk, mint jónéhány néprajzi disszertációból. E munkák arra is jók, hogy viszont ami nincs meg bennük (pl. a vallási megoszlás mértéke, a temetők felsorolása, stb.) azt nekünk kell majd adatolnunk. És továbbra is a mi kutatásaink és publikációink kell hogy ismerjék, milyen szakrális kisemlékek vannak az egyes községekben, hány halottlátó ismert e tájon. Még sorolhatnám azt, hogyan is egészítik ki egymást e végre megbízható adattárak. Ami a készülő monográfia konkrét szerkezetét illeti, egyelőre korai lenne ezt részletesen megszabni. Csak néhány megoldás látszik máris plauzibilisnek. Minthogy az előző, négykötetes munka címe Palócok volt, most egy másik címre gondolhatunk, legkivált A Palócföld néprajza vagy ehhez hasonló formában. A címben nem javasolnám a "mai" vagy "új" megnevezést, még akkor sem, ha tartalmilag éppen erre törekednénk. Lesz ugyanis az új áttekintésben "régi" fejezet is, mint például az említett kiegészítések (ökológia, nemzetiségek, interetnikus kapcsolatok, vallási népélet stb.). Az új áttekintések (pl. népköltészet, népzene /külön is a hangszeres népzene/, stb.) címei is magukért beszélnek. Itt inkább nagyobb fejezetekre gondolnék, mint akár műfajonként tagolt kicsinyekre. Javasolnám viszont új fejezetek elkészítését is: pl. a gyermekkor (és ezen belül lenne a gyermekfolklór), családi élet (ez adná a mai, megváltozott élet képét), az idősek élete (hasonlóan). Az újszerű jelenségeket talán a modern közművelődés, a tömegkommunikáció, a turizmus, a folklorizmus 305