Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Voigt Vilmos: Egy új palóckutatás az új évezredben

(stb.) fejezeteiben lehetne leírni, - persze, néprajzi szempontból. Javasolnám, hiszen meg lehet csinálni és csak szebbé tenné a kötetet, hogy legyen ilyen fejezet is: a Palócföld az irodalomban, illetve a művészetben. Egyáltalán, egy újszerű kutatást, egy újszerű monográfiát kellene terveznünk. Ehhez megvannak a lehetőségek. Erre kívántam utalni áttekintésemben. Ami az új gyűjtést illeti, itt egy időpontot kell kijelölni, amelyre vonatkozzon a ténymegállapítás időpontja. Minthogy éppen évezredváltás közelében vagyunk, ennek megtalálása nem nehéz feladat: voltaképpen 2000/2001 fordulópontját kell ilyennek tekintenünk. Ez megjegyezhető időpont, és lehetővé teszi, hogy más vizsgálatok időpontjával is egyértelműen összevethessük ezt. A néprajzi "jelen" persze sosem vonatkozik egyetlen napra, az csak mintegy lehorgonyozza a tényeket. Ezért is lehetséges, hogy ide, a 2000/2001 fordulónapjára vonatkoztassuk például a megyénkénti áttekintés néhány évvel korábbi adatait csakúgy, mint a népszámlálásban sem ekkor felvett új adatokat. Végül még egy megjegyzést tehetek, ha úgy tetszik, tanácsot adhatok. Az új palóckutatás közvetlen célja egy monográfia elkészítése legyen. Ha sikerült elnyerjü a kutatás anyagi támogatását, ennek megfelelően és ennyi időre kell tervezni az új palóc monográfia előkészítését. Azaz, ha, mondjuk, három évre lesz kutatási fedezet, akkor a harmadik évben be is kell fejezni a kutatást! Csak azt és annyit kell vállalni, ami és amenynyi ezen idő alatt el is végezhető. Inkább kevesebb, ám pontosan megtervezett és végre is hajtott kutatásra van szükség. És noha az elkészülő monográfiát már más pénzből kell közzétenni, magukat a közlendő áttekintő tanulmányokat már a kutatási időszakban meg kell fogalmazni. Egyszóval: gyors, hatékony munkára van szükség. Megismételhetem, amit már többször is elmondtunk: a budapesti egyetem Néprajzi Intézete nem csupán kívülről kívánja támogatni ezt az új palóckutatást, hanem mind hallgatói, doktorandusai, mind tanárai révén rendszeresen és szervezetten kíván ebben közreműködni. Sok munkatársunk már évtizedek óta foglalkozott e táj néprajzával, illetve a modern kutatás problémáival. Most végre méltó feladat keretében szeretnénk kipróbálni elgondolásainkat. Forrásmegjegyzés Minthogy közismert munkákra hivatkozók (pl. a nyolckötetes akadémiai kézikönyv, a magyar és a szlovák néprajzi atlasz, stb.) ezek egyenként feltüntetése itt felesleges lenne. Közvetlenül a palóc-kutatásban a négykötetes kézikönyvet is mindenki idézte már. Ami az előzményeket illeti, Bakó Ferenc az I. kötet 29-49. lapjain ad beszámolót az 1967-től megkezdődött kutatásokról. Ennek végén, az irodalom jegyzékében olvasható a 306