Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - B. Kovács István: A palócok egy szlovák nyelvész szemével (ahogy Jozef Škultéty látta a 19–20. sz. fordulóján)

falunevek csoportja. A várakozással szemben azonban ezek magyar megfelelője nem a „palóc," hanem az eredetét tekintve német „Detre." J. èkultéty ennek is külön figyelmet szentelt, mégpedig MELICH Jánosnak a Szláv jövevényszavaink с munkája kapcsán. Melich volt az, aki az említett helynevet a palócokkal kapcsolatba hozta, s ez a felfogás igencsak meggyökeresedett a magyar kutatásban, èkultéty nem osztja ezt az uralkodó nézetet. A „plavecky" kifejezést a „plavy" (= fakó) melléknév -ec képzővel bővített változatának tartja (a Sinec, Lysec, Rozsutec hegynevek mintájára). Nem lát semmi összefüggést a „Plavecky zámok" (azaz a legelterjedtebb magyar értelmezés szerint: „palóc" vár) és a palóc népcsoport neve között. Szerinte csak alaki egybeesésről van szó. Megerősíti ezt a hegy német (Blasenstein), illetve szintúgy német alapra visszavezethető magyar „Detrekő" neve. Megjegyzi azt is, hogy „a szlovák nyelvben nincs semmi nyoma a palócok nevének... alig fordul elő a nyugati szlávságban egyáltalán." Mindehhez még hozzáteszi: a szlovákban „a népnevek a helynevekben többes számban fordulnak elő" (Nemce, Vlachy, Uhrovce )...Gömörben ami magyar szomszédaink palócok, de agömöri szlovák nyelv nem tud róluk semmit, a palóc név az emlékezetemben csak a magyar nyelvből őrződött meg. Gömörben nem nyer igazolást ez a magyar mondat sem: 'Tótul palócz, magyarul kúrí, amelyre Melich hivatkozik...a gömöri szlováknak a magyar szomszédja Uher." (èKULTÉTY 1992,167) Úgy tűnik, hogy Skultétynak mindkét dologban igaza van. Detrekő várának szlovák neve nem az egykori határőrök - egyébként írásos forrásokkal is igazolt - jelenlétének a bizonysága. Gömör vonatkozásában pedig sem az ILA Bálint által publikált történeti névanyagban, sem a Jozef ORLOVSKY és mások gyűjtéséből származó recens helynévanyagban nem találkozunk a palóc-polovec/plavec névvel. Egyetlen esetleges kivételként legfeljebb a bizonytalan értelmezésű Polóckié kopané dűlőnév említhető a magyar-szlovák nyelvhatár szlovák oldalán fekvő gömöri Gesztes falu határában. Zárás és összegzés helyett csupán néhány megjegyzés: szükségesnek látszik a szlovák nyelv magyar jövevényszavainak újraértékelése, a helynév-anyag és a településtörténet összefüggéseinek módszeres vizsgálata. Az utóbbira egy példa, amelyet maga èkultéty is felemlít. A Gömör megyében, a Turóc folyó ratkói ága mentén található Gerlice települést a helyi szlovákság „Grlica" alakban ismeri. Igen ám, csakhogy a jól ismert „g-h" hangzóváltás következtetében voltaképpen „Hrlica" kellene legyen, èkultéty az ősiség bizonyítékaként hozza fel a nevet, ami tény, ám fennmaradásának értel-mezésekor elbizonytalanodik. Önmagával keveredik ellentmondásba, amikor azt mondja, hogy a névalakot még az ószlávoktól vették át a szlovákok, hiszen ugyanő a szlovákokat az ószláv szlovienok közvetlen leszármazottainak tekinti. A népesség folyamatossága esetén tehát „Hrlica" a szabályos alak. Az ellentmondás feloldható, ha feltételezünk egy hiátust a szláv népiség290